Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)
NEGYEDIK RÉSZ - György László: A „GRANVISUS" Látszerészeti Eszközök Gyára
AZ OMES telepei voltak: I. sz. telep: Budapesti Orvosi Műszergyár, II. sz. telep: Fogorvosi Műszergyár, III. sz. telep: Debreceni Orvosi Műszergyár, IV. sz. telep: Szemüvegkeretgyár. Ez a változás jelentős előrelépést hozott a gyár fejlődésében. Az épület helyiségeinek kialakítása - a szociális létesítményeket is figyelembe véve - már a szemüvegkeret-gyártás céljának megfelelően történt. A gyár ebben az időben - 58 fős létszámmal - 17 féle szemüvegmodellt gyártott, szerelt, kizárólag belföldi értékesítésre. A fröccsöntött műanyag alkatrészek (napvédők) gyártását a Kábel- és Műanyaggyár végezte a vállalat részére, ezek összeszerelését készítette a Szemüvegkeretgyár. Megindult a fejlődés a létszám és termelési érték terén. Igaz, egy ideig csak mérsékelt emelkedést lehetett biztosítani az időnként jelentkező belföldi alapanyaghiány, valamint az importnehézségek miatt. Különösen kritikusok voltak az 1953/54-es évek, amikor a műanyagbehozatal szinte teljesen megszűnt, a Csepel Fémmű nikkelhiány miatt nem tudott alpakkát gyártani. Rendkívüli gondot jelentett a dolgozók foglalkoztatása, továbbá a tervszámra vonatkozó igen szigorú állami elvárások teljesítése. A megélhetés biztosítása, a törzslétszám együtt tartása késztette az akkori vállalat vezetőségét a dolgozók átcsoportosítására, kisegítő termékek gyártásának beindítására. Egyes fémkereteket alpakka helyett egy ideig vasból gyártottak, de ebben az időben készítettek gömbcsuklót a fényképezőgép-állványhoz, röntgenkazettát a SIEMENS Röntgen Rt, részére, valamint egy államosított kisiparos kiselejtezett szerszámait megvásárolva alumíniumból szemüvegtokot is. 1954-ben új szemüvegtípus gyártása kezdődött, mely „Rhodos" és ,,Bizánc" fantázianéven 1955-ben került forgalomba és hosszú időre megalapozta a fejlődést. A KGM 1955. július 1-vel hozott rendelkezése alapján a vállalat Szemüvegkeretgyár néven önálló vállalattá alakult. Engedélyért folyamodtak a KGM-hez, hogy magasabb értékű fém szemüvegkeret előállítására alkalmas doublé alapanyagot importálhassanak. Az új modellek gyártásához az első behozatali engedély 20 kg aranyra szólt. A forgalomba került, igen tetszetős új modellek a 20 és 40 % aranyat tartalmazó doublé anyagból szinte forradalmi változást hoztak a gyár történetében. Utólag regisztrálható, hogy a keretek az egyik legnagyobb sikert jelentő gyártmányai voltak a vállalatnak, sok millió darab készült belőlük, és 18 éven keresztül folyamatosan gyártották. 1955-ben került berendezésre egy üvegcsiszoló műhely, ez időtől kezdve szállítottak napvédő kereteket beüvegezve az OFOTÉRT Vállalat részére. A fokozatos fejlődés következtében az eredeti épület már kicsinek bizonyult, ezért 1954-ben hozzáépítéssel bővült. Az 1957. évi kormányprogram határozott a fővárosi ipari üzemek részbeni vidékre történő telepítéséről, a fővárosi zsúfoltság megszüntetése és a vidéki foglalkoztatási arány javítása érdekében. A Szemüvegke326