Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Pálmai László: A Labor Műszeripari Művek

szervezzenek, Hanem arra is, hogy a technikai adottság felhasználásával központi - budapesti — egyesületek is országos és nemzetközi konferenciákat szervezzenek Esztergomban. Mindez nagy lehetőséget jelentett, és rendkívül gyorsan hozzájárult az esztergomi értelmiség tudományos-technikai életének kibontakozásához. Ma már önálló - rendszeresen visszatérő - konferenciákat, szimpozionokat, nemzetközi együttműködéseket szerveznek itt az egyesületek. Kevesen gondolnak ma arra, hogy a Technika Házát a Labor Műszeripari Művek segítségével hozták létre, s építették újjá a közelmúltban, s ugyancsak a Művek segítségével hívták életre a városi MTESz-t, amelynek első elnöke a LMIM első vezérigazgatója, Léhner Károly lett. A vállalat - miután a műszeriparra alapozta jövőjét — 1961-ben a GTE helyett a Mérés- és Automatizálási Tudományos Egyesület jogi tagságát választotta, a dolgozóiból alakult GTE Szakbizottság pedig a MATE szakosztályainak számát gyarapította. A 3. sz. gyár beindulását követő években a gyár profilja miatt ismét létrejött a GTE üzemi csoportja, ezáltal a vállalat a GTE és MATE munkájában lett közvetlenül érdekelt. Az utóbbi években úgy is hozzájárult a tudományos élet fellendítéséhez, hogy a városban immár harmadszor megrendezett „Elektronika és automatika a mezőgazdaságban" elnevezésű nemzetközi tudományos konferencia házigazdája, támogatója lett. A Labor Műszeripari Művek tevékeny szerepet játszik a MATE-GTE együttműködésében rendszeresen megrendezésre kerülő magyarcsehszlovák, magyar-NDK, újabban magyar-lengyel műszaki-tudományos együttműködésben, valamint a két egyesület által életrehívott tudományos bizottság munkájában is. Jelentős kezdeményezésként az innovációs bizottság szervezésében megindult a város és a környékbeli üzemek újításainak, szélesebb körben alkalmazható fejlesztési eredményeinek cseréje, az anyagok, hulladékanyagok másodlagos felhasználása és az energia-csökkentés érdekében kifejtett mozgalom. Ezekben a népgazdasági szinten is fontos feladatokban a Labor MIM a tudományos keretek adta lehetőségeket jól kihasználva, több más esztergomi üzem mellett igen fontos és jelentős munka végrehajtását vállalata. A vállalat felismerte, hogy a műszaki színvonal emelésének igen gyors és erenményes módja, ha lehetővé teszi dolgozóinak tudományos fejlődését. E felismeréssel még jobbon kibontakozott az a támogatás és együttműködés, amely végső fokon a vállalati eredményekre is pozitívan visszahat. Az államosítás kezdő éveiben már kialakult a gyárban a szakszervezeti műkedvelő színjátszó kör (1951), amelyben rátermett gyári dolgozók időről-időre szórakoztatták társaikat. Később tánccsoport is alakult (1951), mindezeket megelőzően azonban a ma is híres - nemzetközi sikereket is felvonultató - Balassa Bálint vállalati vegyes kórust hívták életre (1948). 1956 után azonban a műkedvelő gyári szín314