Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - I. fejezet: Ezer esztendő öröksége - „A városi polgárság... vajmi keveset törődött a haladással, inkább élt puritán egyszerűségben" (1683-1848)

télverők, kosárfonók és egyéb mesteremberek, részint pedig élelmiszerek és italok készítésével, mint a mészárosok, pékek, molnárok, sörfőzők és így igyekeznek szerény polgári életmódot biztosítani maguknak. A többiek legnagyobbrészt mezei-, szöllő- és házimunkával foglalkoznak és kapálással, földműveléssel vagy szolgálattal szerzik meg a mindennapi kenyeret. Ennek sokféle módja van, de ezek mind a legszegényebbek .. ,"

2

6 Bél Mátyás a másik három települést is részletesen bemutatta.7 „Szent Tamás város ... az esztergomi káptalan városa . . . Nincsen . . . egyéb területük, mint amelyet a házak foglalnak el . . . csupán néhányuknak jut egy kis szöllőcske . .. Ezért a legtöbben kapálással és szöllőmunkával keresik meg a mindennapi kenyeret..." - Víziváros: ...Földjük nincsen, kivéve az egyetlen szigetet, amely alig elég a kertecskéknek. ...Területük annyira nincsen, hogy az is, amely a Duna és a vár közé ékelődik, alig elég a város számára, inkább csak egyes házaknak. Ezért az itteniek is kézművességből és kereskedésből élnek. . . Elnyerhetnék ugyan a vásártartási jogot, vagy a kiváltságok megújítását, de mit nyernének ezzel, ha nincsen piacuk, ahol megtarthatnák a vásárokat? Egyébként a városnak nem csekély részét foglalja el a katonai élelemraktár, ... a jezsuiták kollégiuma, ... továbbá a ferences atyák kolostora. . . . Ezekhez járul még a vármegyeháza .. ." - ,,A zöld-mezei Szent György városa: ... Területe a folyam közelében sík, beljebb dombok emelkednek. Ezeket szöllők borítják, ... a gabona . . . sokat szenved a víztől, a lakosok nagy kárára. . . . Mostmár népes városka, amelynek kiváltságai is vannak, bár nem tudni, melyek ezek a kiváltságok . . .". Ekkortól már nyugodtan használhatjuk a ,,négy testvérváros" vagy „Esztergom és testvérvárosai" megfogalmazásokat, hiszen e települések jövendő sorsa a következő századokban szorosan összefonódott, különösen gazdasági téren, függetlenül attól, hogy Esztergom 1708-ban 1500 aranyért visszaváltotta szabad királyi város jogát, Víziváros és Szentgyörgymező az érsekség városa, illetve hűbérese, Szenttamás pedig a főkáptalan hűbérese maradt. Közös volt a sorsuk sokáig — egészen 1763-ig - abban is, hogy a Várban szállásoló császári katonaság a nyakukon élősködött. - A testvérvárosok régi és új népessége nagyobb súrlódások nélkül összeforrott, magyarrá lett. Közösen, elsősorban a régi tradíciókra építve és hivatkozva formálták bíztatónak látszó jövőjüket. A négy testvérvárosban — miként szerte Magyarországon - a Rákóczi szabadságharc leverése utáni viszonylag békés évtizedekben az életbiztonság és az életviszonyok megjavulása következtében felgyorsult a természetes szaporodás. A szabad királyi város jogát visszanyert Esztergom nagy tömegű - a földesúri kizsákmányolástól menekülni akaró - jobbágyot is vonzott falai oltalmába. Az 1720as népösszeíráskor majdnem 5000 lakosa van a négy településnek, 27