Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

HARMADIK RÉSZ - Baják István — dr. Csiffáry Nándor: Esztergom szocialista iparosításáért kiváló munkát végzett személyiségek életrajza (Balázs Tibor, Boga Gyula, Csetényi József, Dobos László, Győrfi Zoltán, Hazai Jenő, Karakas Lajos, Kerekes Pál, Kovács László, Lehner Károly, Nóvák István, Rubik Ernő, Szilágyi János)

A gyár vezetése a tervezési munkák irányításával Kovács Lászlót bízta meg. A tervező munka sikeresen és sokatígéróen fejeződött be, amikoi az élet új útra terelte a fejlesztő munkát: a javuló nemzetközi kapcsolatok révén licencvásárlással a legkorszerűbb technikát jelentő NC gépek gyártására került sor. Szakmai munkájának elismerését jelenti: 1963-ban a tervező, 1966ban pedig a gyártmányszerkesztési csoport vezetőjének nevezték ki. 1968-tól a főkonstruktőr helyettese. Pályájának töretlen ívét és emelkedését jelzi: 1972-ben a gyár főkonstruktőre lett. Ez a kinevezés egy hazai és nemzetközi szinten ismert és elismert gyárban, széleskörű nemzetközi kapcsolatok áramkörében további magas színvonalú alkotómunkához nyújtott szélesebb teret. A licencet a francia Forest cégtől vásárolták megmunkáló központokra és marógépekre. Bár a licenc honosítása és gyártásba vétele saját fejlesztési eredményekkel megalapozott körülmények között történt, a kialakult bonyolult helyzetben a gyár vezetőinek és így a főkonstruktőrnek is különleges nehéz feladatokat kellett megoldani. A licenc honosításában, a gyártmányok továbbfejlesztésében, a licenc újabb típusokkal voló bővülésében Kovács László meghatározó szerepet játszott. A CNC-vel vezérelt gépek fejlesztése és gyártása teljessé vált. 1978ban a számjegyvezérlésű hazai szerszámgépek fejlesztésében és gyártásában elért eredményeiért Állami Díj-jal tüntették ki. A szakadatlan fejlesztő munka eredményeként 1978-tól megjelentek az új megmunkálóközpont-család tagjai, az MC típusok. Újabb jelentős állomás: az MZ speciális marógépcsalád megjelenése. Ez döntő változást hozott a különösen nagyméretű alkatrészek megmunkálásánál. Ez a géptípus jelenleg a magyar szerszámgépipar egyik kiemelkedő műszaki alkotása. A gyár előtt sokoldalú és bonyolult fejlesztési feladatok állnak. Ezek kidolgozása csak tudatos, széleskörű fejlesztési koncepcióval valósítható meg. Ebben végez Kovács László aktív, jelentős, kezdeményező munkát. Széleskörű és átfogó szakmai ismerete, nagy személyes tekintélye, jó áttekintése a gyár általános ügyeibe magával hozta újabb kinevezéseit: 1982-ben a gyár fejlesztési főmérnöke, 1983-ban pedig a gyár főmérnöke. Kovács László sikereiben és eredményeiben komoly hivatástudat és szakmaszeretet tükröződik. Az édesapjától örökölt műszaki érdeklődéssel kezdődött, a sportrepülésben szerzett műszaki tapasztalatokkal folytatódott a szakadatlan tanulás, továbbképzés, ami az Állami Díjhoz vezetett. Fiatal mérnökként szolgálati szabadalmakat jelentett be, elméleti kutatásainak eredményeit publikálta. Csaknem minden fejlett ipari államban járt, tapasztalatait alkotó módon hasznosítja. Körülötte jó műszaki kollektíva alakult ki. Munkatársai és utódai fiatalok. Tevékenysége túllépett a gyári kereteken. A SZIM-ben, az OMFB-ben kikérik véleményét. Felkért előadóként sok hazai és külföldi műszaki tanácskozáson szerepelt. A fejlesztési munkák összetettsége szüksé274