Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

HARMADIK RÉSZ - Baják István — dr. Csiffáry Nándor: Esztergom szocialista iparosításáért kiváló munkát végzett személyiségek életrajza (Balázs Tibor, Boga Gyula, Csetényi József, Dobos László, Győrfi Zoltán, Hazai Jenő, Karakas Lajos, Kerekes Pál, Kovács László, Lehner Károly, Nóvák István, Rubik Ernő, Szilágyi János)

Győrfi Zoltán (1917- ) Szegeden, 1917. augusztus 29-én munkáscsaládban született. Középiskolai tanulmányait Szegeden végezte, az itteni Állami Felső Ipariskolában szerzett 1937-ben gépésztechnikusi szakképzettséget. 1937 októbere és decembere között a budapesti Láng Gépgyárban kezdte meg működését, majd 1937 decemberétói 1939 januárjáig a budapesti MÁVAG-ban vasöntősegédként dolgozott. 1939 januárjától a MÁVAG budapesti kereskedelmi képviseleténél, az IKART-nál, majd a felszabadulás utáni jogutódánál, a NIK-nél folytatta tevékenységét előadói, majd osztályvezetői beosztásban. Tényleges katonai szolgálatának ideje erre az időszakra esik, 1939 - 1942 között a budapesti I. önálló Híradó Zászlóaljánál szolgált, és tartalékos zászlósként szerelt le. 1948 decemberétől 1950 júliusáig a Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezetének osztályvezetője. 1950 augusztusától 1952 májusáig a Gépipari Beruházási Vállalat létesítmény-főmérnöki feladatát látta el. 1952 májusától 1957 decemberének végéig a Kohó- és Gépipari Minisztérium állományában főelőadóként dolgozott. 1958. január 1-től a vidéki ipartelepítési politika megvalósulásának keretében a budapesti Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára esztergomi gyáregységének vezetésével bízták meg. Az ő irányításával indult meg 1958. december 15-ével 24 fő munkaerővel, az EKM betanító szakembereivel a Béke téri ún. kanonoki épületben a relégyártás. A vállalt feladat nagyságára utal, hogy szinte nulláról indulva, háztartásbeli nőkből műszerész-szakmunkások, villanyszerelőkből műszerészek képzése vált szükségessé. 1958 és 1971 között a vállalatnál folyamatosan folytak a rekonstrukciós munkálatok. Az üzemi célokra alkalmatlan épületet kellett teljesen átépíteni, korszerűsíteni akkor, amikor az új gyártási technológia került bevezetésre. 263