Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

HARMADIK RÉSZ - Baják István — dr. Csiffáry Nándor: Esztergom szocialista iparosításáért kiváló munkát végzett személyiségek életrajza (Balázs Tibor, Boga Gyula, Csetényi József, Dobos László, Győrfi Zoltán, Hazai Jenő, Karakas Lajos, Kerekes Pál, Kovács László, Lehner Károly, Nóvák István, Rubik Ernő, Szilágyi János)

Balázs Tibor (1926- ) 1926. május 22-én Budapesten, munkáscsaládban született Az általános iskolát és a polgári iskola négy osztályát Pesterzsébeten végezte, majd a budapesti GAMMA Gyárban műszerész szakmát tanult. 1943/44 és 1947/48 között a nagykőrösi tanítóképzőben folytatta tanulmányait, és itt szerzett tanítói oklevelet. 1948. szeptember 1-tól kezdte meg pedagógusi működését szaktanítóként a nagykőrösi iparitanuló-iskolában. Itt dolgozott 1950 júniusáig, ekkor áthelyezték Esztergomba, és kinevezték az esztergomi 99. számú iparitanuló-iskola igazgatójává. Ettől az időponttól állott az intézmény élén 1983-ban történt nyugdíjazásáig. Balázs Tibor esztergomi működése szorosan kapcsolódik az iparitanuló-képzés alakulásához, formálódásához. Mindig kellő bátorságot és határozottságot tanúsított az új lehetőségek kiaknázásához, az új képzési feladatok és formák vállalásához. Az esztergomi évek kezdeti, nagyon nehéz feladata a korábban óraadókból - szakképzetlen óraadókból — álló tantestület felszámolása és egy kellő szaktudással rendelkező, főhivatású oktatókból álló nevelőtestület létrehozása volt. Bátran élt a Műszaki Szaktanárképző Intézetben végzett fiatalok beállításával. Szakmai szempontból néhány év alatt jelentős színvonalemelkedés mutatkozott. A mai 317. sz. esztergomi Ipari Szakmunkásképző Intézet és Gépgyártástechnológiai Szakközépiskola számos átszervezés során alakult ki, és jött létre a mai képzési kerete. 1950-ben mindössze 280 ipari tanuló képzését látta el, ez a létszám 1968-ra 1900-ra emelkedett. A tanulói létszám növekedése szorosan összefügg a szervezeti változásokkal. Néhány év alatt 1951-53 között beolvadtak az esztergomi Szerszámgépgyár 293. sz. iskolája, majd a dorogi, tokodi és nyergesújfalui és komáromi ipariskolák, 1970-tól a péliföldi vájártanuló254