Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - III. fejezet: Ipari város születik... (1957-1970) - Összegzés

A táblázat 4. sorához feltétlenül kiegészítést kell fűzni, mert így nem érzékelteti igazi teljességében városunknak az exportban játszott szerepét. Tudni kell, hogy a magyar gépipar 1970-ben a termelésének (pontosan) 29,9%-át exportálta, az esztergomi bázis viszont 54,8%-át. (Komárom megye, amely ekkor az ország legiparosodottabb megyéje, termelésének - az esztergomi volument is beleszámítva — 20%-át értékesíti külpiacon.) Érdemes azt is tudni, hogy a magyar gépiparon belül a gépgyártó alágazat a termelésének 22,0%-át, a műszeripari alágazat 43,5%-át exportálta. Ugyanezek az arányok Esztergombari 77,0 és 58,4 százalék. A város helyi (tanácsi és szövetkezeti) ipara kevésbé jelentős, még megyei vonatkozásban is. Az Esztergomban és közvetlen környékén ekkorra kialakult és megerősödött mezőgazdasági nagyüzemeket gyakorlatilag „elveszítette" a város. A minisztériumi fennhatóságú Pilisi Parkerdőgazdaság központja a megyén kívül van, bár egy részlegének központja még itt működik. (A hetvenes évtized végén az a részközpont is elköltözött innen.) A kenyérmezői Húsipari Célgazdaság kezdettől megyei irányítás alatt működik. Az Esztergomban 1960-ban bekövetkezett „földindulás" kapcsán megalakult (gyakorlatilag az ötvenes évek legelejétől működő két termelőszövetkezet egyesülésével és az új belépőkkel újjáalakult) Vak Bottyán Mgtsz éppen 1970. január 1-én egyesült a pilismaróti termelőszövetkezettel. A „Lenin útja" Mgtsz így „területileg és közigazgatásilag a dorogi járáshoz tartozik"." Esztergom tehát visszavonhatatlanul ipari, mégpedig nagyipari város lett. Kereső népességének 57%-a az iparban és az építőiparban dolgozik, közülük is 72°/

0-a város nagyiparában. A mezőgazdasági keresők aránya szűken Q°/

0. - Nézzük meg az alábbi táblázatot, amely az esztergomi ipari és építőipari keresők szektorok szerinti megoszlását mutatja. 1955-ben: 1970-ben: 1. összes ipari keresők száma 4400 fő 7507 fő 2. A városi minisztériumi iparban dolgozik 1791 fő 5410 fő 3. A helyi tanácsi iparban dolgozik 340 fő 600 fő* 4. A helyi szövetkezeti iparban dolgozik 180 fő 720 fő" 5. A helyi magánkisiparban dolgozik 280 fő 207 fő 6. összesen (2-5 sorok adatai) 2591 fő 6944 fő 7. Maradvány 1809 fő 563 fő • ide számítva a Tanácsi Építő és a Városgazdálkodási Vállalat dolgozóit Is. '* a Szolgáltató KTSZ adata nélkül. 137