Esztergom Évlapjai 1983
L. Kecskés András: „Gond nélkül vígan énekelek..." (Balassa Bálint verseinek reneszánsz dallamai)
szónak azonos az ortográfja? A kezdősor „chak"-ja egyértelmű: Csak búbánat immár adatott énnekem. A versfőkből alakított első szót. a ,.chak"-ot a kedves — akihez a vers szólhatott — Csák-nak értelmezhette. A hívatlan gyanakvóval — esetleg pl. Borbála szigorú atyjával — szemben mentség is lehetett, hogy a chak az nem Csák, hanem a csak, csupán szócska. Felvetődik a kérdés: vajon nem egy mások által nem kívánt; szerelmi közeledés inkognitóját lebbentette fel eiőttünk a „chak" kettős jelentése? A költő viharos szerelmi életének ismeretében nem lehetetlen. Balassi a cs-betűt majd mindig ch-val írta, s csak nagyritkán fordul elő a ts. A Balassa-kódexben — a XVII. század elejei kéztől származó szövegben — 66 oldalon keresztül a cs mindenütt ch-val íródott, a 25. oldalon levő szóbanforgó költemény első chak szavaban is. A versfőkben az első szó CHAK ortográfját a másoló nem írhatta máskent, mint Balassi, minthogy a versszak-kezdeteket azonos betűtípussal kellett másolnia. 2 7 A másoló maga állítja, hogy Balassi kézírása után „szórul-szóra" másolta a költeményeket. Amennyiben Balassi kézírásában az első sor kezdőszavának betűrendje „Chak", az előbbi feltevésünk igaz lehet. A költő az általa amúgy is ritkán használt ts-1 itt már csak azért sem írhatta le, mert a sorkezdő első betűnek azonosnak kellett lennie az akrosztikont kezdő versfő-betűvel: Csak búbánat immár H A K A versfőkbeli Chak családnév használata tehát a legkevésbé kizárt. E feltevésünket még az a tény is megerősíti, hogy noha az 1579 körül leirt Girothi-féle változat versfői nem adják ki a Chak szót — a megváltoztatott sorkezdő szavak miatt —, a költemény latin ajánló mondatában, véletlenül-e vagy sem, de megjelenik Csak Borbála neve. A latin szöveg fordítása így hangzik: Csák Borbála buzdítása egy ifjú által, hogy térjen vissza előbbi szerelméhez. 2 8 E tények ismeretében a mérleg egy Csák Borbála felé billen. Ez most annyit jelent — Gerézdi Rábán szavait idézve —, hogy a szóbanforgó vers a költő erdélyi udvarlásainak, viszonyainak emlékét őrzi", s így 1575—76-os eredete némi nyomatékot kapott. Mivel kétes, hogy az Eurialus-Lucretia széphistóriáját 1577-ben írták le, még nagyobb a valószínűsége annak, hogy Balassit a Lucretia Favorila ugróstánca ihlette. A tánc struktúrája katalizátorként hathatott Balassira egy általa már korábban ismert versalakzat kipróbálásához. Ezt azért is feltetelezhetjük, mert számos 6—6—7-es vers-alakzat íródott magyar nvelven már 1575 előtt. E versidomra már a Lucretia Favorita és a széphistória első kinyomtatása' előtt is — históriás és egyházi vonatkozású költészetben egyaránt — találunk példát Magyarországon. 2 9 (I. TÁBLÁZAT) 459
