Esztergom Évlapjai 1983

L. Kecskés András: „Gond nélkül vígan énekelek..." (Balassa Bálint verseinek reneszánsz dallamai)

,.A' NOTAJA A LUCKETIA NOTAJA" — Észrevételek a Balassi-elővers nótajelzetének eredetéhez — Amióta az ismeretlen szerzőtől származó „Az Euriálusnak és Lu.cretianak szép históriaja" előkerült

1, már a kezdeti vizsgálódás során többen — nem minden alap nélkül — felfedezni vélték Balassi kezenyomát. Szamos tanulmány foglalkozott a kérdéssel — egyszer a közelítés, másszor a távolodás jegyében.Valószínűleg a korabeli költői nyelv az oka annak, hogy sok verset Balassinak tulajdonítottak, számosan alkottak ugyanis hozzá hasonló nyelvhasználattal.

3 A stiláris rokonságtól most tekintsünk el, s vizsgáljuk meg azt: módunkban áll-e eldönteni, hogy a Csak búbánat kezdetű, A' notaja a Lucrelia nótaja nótajelzetű vers az Euriálusnak és Lucretianak szép históriája előtt vagy után íródott? A széphistória a XVI. század végefelé négy kiadást ért meg. A legújabb adatok szerint „először 1587 körül Debrecenben jelent meg, majd 1589 körül másodszor is ugyanott; harmadszor 1592-ben Kolozsvárt, s negyedszer ugyanabban az évben Németlövőn (Siczen, RMNY I., 625., 693., 704,"' Egy kéziratos másolata a Fanchali Jób-kódexben található (1595-—1608)" 5 Szilády Áron az 1592 előtt megjelent két példányt — a keszthelyi gróf Festetich-félét és a therezianumit — hasonlítja össze az egyik 1592-es kiadás szövegével. Már 1879-ben arról tudósít, hogy a keszthelyi példány címlapjának alján a Banat keserűség Nótajara nótajelzés található. A Bánat keserűség megfogta szüvemet nótajelzés az 1593-ban (1592?) kiadott bártfai protestáns énekeskönyvben a Mely csalárd ez világ oh emberi állat kezdetű énekhez, mint nótajelzés kapcsolódik.'

5 Dallamát nem ismerjük. Az 1592-es kolozsvári kiadás nótajelzése: Ad notam: Időd szép virágát termeted szépségéi szüvem miért hirvasztod. Ezt a dallamot sem ismerjük. Bogáti Fazakas Miklós 42. zsoltárának nótajelzése Az Euriálusnak és Lucretianak szép Históriája kezdősorát idézi: Sok urak, vitézek bölcsek, és királyok szerelem miatt vesztek. E kezdősor nem azonos az ismert négy kiadás első sorával, minthogy azok így kezdődnek: Sok erős férfiak, bölcsek és királyok . . . stb. Feltételezzük, hogy volt a széphistóriának egy 1587 előtti kiadása, illetve kéziratos példánya is, s a szócsere Bogátitól való. Az irodalomtörténet mai véleménye szerint Bogáti Fazakas zsoltára 1582—1583 körül íródhatott.

7 Valóban, Bogáti Fazakas 1582 körül egy ideig Baranyában, a hódoltsághoz tartozó Pécsett tartózkodott, s nem lehetetlen, hogy a hazájától távol, a pogány minaretek árnyékában, Istenétől elszakítva, keserű hangulatban írta az imént említett zsoltárparafrázis kezdő sorában: Idegen föld hátán. Istenem budosom, inneped nem tarthatom . . . stb. A török azonban a hódoltsági területeken nem tiltotta a vallás gyakorlását, ezért az „inneped nem tarthatom" kifakadás nem 454