Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Prokopp Gyula: Régi esztergomiak

meknek a győri Orsolya-apácák zárdájában való nevelésére kellett fordítani.

1

3 Hadik András, Hadik Mihálynak, a Kollonics-huszárezred kapitányának fia, 1710 körül született, valószínűleg Kőszegen. A kőszegi gimnáziumban' és a jezsuiták kassai főiskoláján tanult, majd joggyakornók lett a kőszegi kerületi táblánál. 1730-ban búcsút mondott a jogi pályának és a Dessewffy-huszárezred kötelékébe lépett, mint zászlótartó. 1742-ben már alezredes, 1748-ban pedig tábornok. Az osztrák örökösödési háborút befejező aacheni békekötés (1748) után ezredével együtt hazatért Magyai-országra. Esztergomban, a Buda utcán, házat vásárolt, mert itt kívánt letelepedni. Egyelőre csak a családját helyezte el itt, ő maga többnyire az ezredenél tartózkodott. Csak 1752-ben kapott engedélyt, hogy tartósan távol legyen ezredétől. Ö maga így ír erről: „Egész éven át Esztergomban tartózkodtam és az én igen kicsiny gazdaságomban és az én legjobb barátomnak, Terstyánszky János vicepalatinusnak társaságában teljesen megelégedett voltam."

1

5 A következő évtől kezdve azonban újabb és újabb feladatok szólítják el Hadikot Esztergomból. A hétéves háború során végrehajtja híres huszár-tettét, Berlin megsarcolását (1757. okt. 16.), amiért a Mária Terézia nagykeresztjét kapta. A háború befejezése után a budai vár parancsnoka, 1772-ben Galícia kormányzója, 1774-től halálaig — már mint tábornagy — a bécsi haditanács elnöke. -— Hadik András családja 1753. után még evekig Esztergomban maradt. Itt lakásuk idején, 1758. szept. 10-én halt meg Mária Terézia nevű hat éves leányuk, aki a belvárosi ferencesek kriptájában van eltemetve. 1763-ban azonban már a budai várban lakott a család, de az esztergomi házat csak 1769-ben adták el. A Nagyszombatból Esztergomba költözött Gaizler-család idősebb fia, János, 1750 óta a város jegyzője, majd ügyésze, 1757-ben — öccsével, Ignáccal együtt — nemességet kapott. 1760-tól Esztergom megye főszolgabirája. Meghalt 1794-ben. Gyermekei közül Antal a nemesi testőrség hadnagya volt. Gaizler Ignác Szentgyörgymezőn született 1732-ben. 1756-ban a Nádasdy-huszárezred alhadnagya, 1758-ban kapitanya, 1760-ban megkapja a Mária Terézia-rend lovagkeresztjét, a következő évben pedig a bárói címet.

1

0 1764-ben alezredesként, de rokkantan tért haza a Buda-utcai házába (ma: Kossuth L. u. 24.). Betegsége súlyosbodása miatt felvételét kérte a bécsi rokkantházba (Invalidenversorgung), és ott halt meg 1810-ben. 1759-ben a városi tanács felvette a polgárok sorába a Székesfehérvarról származó Helischer József kalapossegédet. 1772-ben Helischer panaszt tett a tanácsnál szomszédja, Grumel György ellen, mert megakadályozza, hogy mesterségének cégérét (valószínűleg egy kalapot) elhelyezhesse a kapu előtt. A tanács egyik tagját küldte ki, hogy tartson helyszíni szemlét. Két 403