Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Prokopp Gyula: Régi esztergomiak

totta az esztergom-belvárosi plébániatemplom orgonáját. Az esztergomi Diósvölgyben nagykiterjedésű szőlőt telepített, a városban pedig a „Fehér farkashoz" címzett korcsmát tartott. Pest belvárosában megvásárolta azt a házat, amelynek helyén a legutóbbi időkig a Petőfi u. 18. számú ház állott, újabban pedig a főposta háztömbjéhez csatolták. Az előkelő állás és a nagy vagyon ellenére nem volt felhőtlen a Törökházaspár élete. Gyermekük nem volt, vagyonukra áhítozó rokon pedig annál több. Ezek hol hízelegve, hol követelve, vagy pedig csalárd módon próbálkoztak valamit biztosítani a maguk számára. A rokoni kapzsiság egyik ilyen megnyilvánulása annyira felháborította Török Andrást, hogy a halálahoz is hozzájárult. 1793 nyarán feleségével együtt az akkoriban mind látogatottabbá váló balatonfüredi savanyúvíz-forrást keresték fel üdülés végett. Itt értesült egyik rokona hűtlenségéről. A 73 éves főispán belebetegedett, és így indult hazafelé; de már nem jutott el otthonába. Budán halt meg október 11-én. Ott temették el a Mátyás-templom kriptájában. A beteg Török András arra kérte feleségét, ne engedjen a rokonok követelésének és szükség esetén vegye igénybe két ismerősének, Pethő Jakabnak és Borosnyai Györgynek segítségét. Az ő tanácsukra az özvegy — a pesti ház kivételével — minden ingatlanát eladta és 1795 augusztusában Budára költözött. Itt, a szokatlan környezetben nem tudott megszokni és nem tudott megszabadulni a rokonok zaklatásaitól sem. Utolsó heteit a végrendelkezés gondja is keserítette. Pethő és Borosnyai tanácsára — akik maguk sem bizonyultak teljesen önzetlennek — ismételten megváltoztatta végrendeletét. 1795. oktober 5-én halt meg. A végrendeletet a rokonok is és a kincstár is perrel támadták meg. Az évekig elhúzódó pernek végre is egyezség vetett véget. A két legnagyobb részt Pethő és Borosnyai kapták: az előbbi — a pesti házat is beleszámítva — 37400 forint értékűt, az utóbbi 40 000 forint készpénzt. A kincstár 15 000 forinthoz jutott; ezenkívül még számos rokon jussolt kisebbik agyobb összeget. Magáról a Svár—Terstyánszky—Török házról meg kell említenünk, hogy bár ez a ház már 1696-ban állott, és 1712-ben egyetlen emeletes háza volt a városnak, akkor még nem viselhette a mai díszes formáját. Ez a század közepére azonban már kialakulhatott. Ha ugyanis nem lett volna alkalmasabb a Vízivárosban máig is álló régi megyeháznál, akkor ott, nem pedig Terstyánszky János házában tartották volna Csáky Miklós (1751) és Barkóczy Ferenc (1761) érsekek főispáni beiktatását. A művészettörténet Mayerhofer András pesti építőmestert tartja a jelenlegi forma tervezőjének. Ezt a véleményt támogatja a Terstyánszky János és Grassalkovich Antal közötti kapcsolat is. A sokat építtető Grassalkovichnak ugyanis Mayerhofer András volt az építésze. Esztergom felszabadulása után egyelőre csak Vízivárosnak volt saját plébánosa és hozzá tartoztak nemcsak Szentgyörgymező és Szenttamás, 399