Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Prokopp Gyula: Régi esztergomiak

egy család három nemzedékének volt az otthona, amely családnak a tagjai jelentős szerepet vittek a város életében. Svár Jánosról, a ház első tulajdonosáról 1696-ból van az első adatunk, amikor a megye tisztújító közgyűlésén újból a megye pénztárosává választották. Svár Jánosnak azonban nem ez, hanem a harmincadosság volt a főfoglalkozása és a vízivárosi harmincadházban volt szolgálati lakása.

7 Ö azonban saját házat is szerzett magának a királyi városban. Az érseki uradalom Lisztjei között is szokás volt, hogy szolgálati éveik alatt házat szereztek maguknak a „nagyobb" városban. Svár János a házzal együtt polgárjogot is szerzett. Így történhetett, hogy a királyi város bírájává is megválasztották. Bíróságának évét nem ismerjük, egy 1701. évi irat azonban említi róla, hogy ő volt az első bíró, aki nyilvánosan, az egész nép előtt adott számadást bíráskodása idejéről.

8 1710 körül halt meg. Özvegye, Lábady Katalin testvére volt Lábady Ádámnak, az érsekség komáromi uradalma tiszttartójának, aki — gyermektelen lévén — jelentős vagyona túlnyomó részét Svár János és Lábady Katalin egyetlen gyermekére, Svár Borbalára hagyta. Öt Terstyánszky János vette feleségül. Terstyánszky János 1700 körül született. Ügy látszik, árvaságra jutott, mert a rokon Majthényi Márton házánál nevelkedett. A város 1721. oktober 1-i jegyzőkönyvében találkozunk először Terstyánszky nevével, amikor a város ügyészévé választotta őt évi 150 forint fizetéssel. A következő évben a város szenátorává és országgyűlési követévé is választották. Ügyészi szolgálatának nevezetes eseménye volt az 1725. évi királyi kiváltságlevél megszerzése, amely megadta a városnak a középkori kettős pecsét használatának jogát. Á városnál viselt tisztsége mellett ügyésze volt az érsekség esztergomi uradalmának és megyei tisztséget is vállalt mind Esztergom —, mind Bars vármegyében. E sokféle hivatalától csak 1734ben vált meg, amikor Grassalkovich Antal királyi személynök ítélőmestereként'országos tisztségre jutott. 1746-ban királyi tanácsos, 1750-től haláláig (1754) pedig Pálffy János, illetőleg Batthyány Lajos nádorok alnádora volt. Terstyánszky Jánosnak nem volt öröklött vagyona, élete végén azonban már jelentős birtokokról rendelkezett. (Esztergom megyében Béla, Gyiva és Arad-puszta, Pilis megyében Vörösvár, Szentiván és Solymár). Csak a három pilismegyei birtokot 200 000 forintra becsülték, de az is igaz, hogy a birtokszerzések céljára felvett kölcsönökből 115 000 forint még törlesztetlen volt. Terstyánszky János és Svár Borbála házasságából egyetlen gyermek származott, az 1723-ban született Terstyánszky József. Áz 1731—34. években a vízivárosi jezsuita-gimnázium tanulója volt, további tanulmányait nem ismerjük. Csupán annyit tudunk, hogy a jogi tanulmányok befejezése után szokásos gyakorlati időt Grassalkovich Antal személynöki kancelláriájában, atyja oldala mellett töltötte el. 1745-ben feleségül vette Bormastini János Antal dúsgazdag bécsi kereskedő alig serdülőkorú leányát, 397