Esztergom Évlapjai 1983

Hegedűs Raymund: Ádalékok Esztergom művelődéstörténetéhez a múlt század harmincas éveiből

Reguly következő állomása Zsarnócza. Bányavidéken jár, megfigyelései alapján érdekes megjegyzéseket tesz a bányaművelésről, az alkalmazott eszközökről, gépekről. Hazánkban ezidőben terjed el a gépek alkalmazása, a fizika eredményeinek gyakorlati felhasználása. „ . .. három fertályra Zsarnoczán innen egy szép emléke látható 2 dik Józsefnek — t. i.: torkolata az 1782-ben elkezdett József nevű Erbstollennak. Tíz esztendő múlva talán elkészül s minden vizeket a selmeci és többi bányákbul magába vévén, itt adja majd ki és feleslegessé teszi mindazon nagy vizemelő gépelyeket, amelyek most mindenütt a bányászat folytatására essentialiter szükségesek és temérdek pénzbe kerülnek^ Alakja tojásdad s már több bányaknak nem csekély hasznot hajt. Eddig Garan vizét mindenütt híven követtem, Zsarnoczán túl egy jó órányira vezet a gyalogút Vichnyére -— a Garant tehát balra hagytam tovább nyargalni fél órát hegynek és ismét egy jó fél órát völgynek és a vichnyei fördő orrom előtt állt. E volt elsc gyalog utam — bornyúbőr zsákom vagy tarisznyám hátamon, fehér kalapom jó a szemöldökre húzva, furkom a kezembe, így baktattam ... Vichnyérül közönségesen azt hallottam, hogy egy asszonyoknak való fürdő — miért éppen asszonyoknak és nem férfiaknak? nem tudom, nem is űzöm fűzöm, sőt szívesen engedem által az egész fördőt. . . Augusztus 15., 16. Selmecen két napot mulattam; Krautz prépost nagy szívességgel fogadott s azzal volt erántam elmentemig . .. Vichnyei útitársammal, Exnerrel mindjárt első nap egy sétálást tevék Paradicsom hegyére; a kilátás, mely róla ajálkozik, tágas és szép . . . Chemikus laboratóriumjokba legjobban interessolt a kőgyűjtemény, . . . szükségesebb dolgok, mint többféle modellek etc. is találtatnak, de e részben a mintagyűjtemény (Modellen Sammlung) egy különös kabinetet képez s phisikai s bányászi dolgokat foglal magába — itt láttam többi közt Segner Hidraulikus mozdonyát, melyet phisikában csak in abstracto rajzolás mellett tanultam, in concreto is hogyan hajtja directione opposita a kiszökő víz cilinderjét, melybe foglaltatik — továbbá a Hell vízemelő gépelyét etc. (25.). Az előbb nevezett Hell gépelyét nemcsak mintájába, hanem valódi óriási nagyságába is láttam Vindschachton a Leopold Schachtba. Haszna a masinának abban áll, hogy bizonyos vízmennyiség által, mely. felülről ereszkedik be, nagyobb mennyiségű vizet bír a mélységbül felemelni — t. i.: midőn a nyomó víz (Kraft Wasser) 32000 akó, a felemelt víz (gehobenes Wasser) 35—45000 akóra megy 24 óra alatt. Tehát 32000 ako emel 35—45000-et, mind a két vízmennyiség pedig, azaz mind az emelt, mind az elhasznált emelő víz a Francisci Erbstollenon 110 ölre a föld alatt folyik ki a szabadba. A bányaüregnek (Schacht) mélysége, melyből a víz emeltetik, 180 öl — a masina pedig 110 ölre áll. . . és eddig voltam is lent Exnerrel a Kunst385