Esztergom Évlapjai 1983

Hegedűs Raymund: Ádalékok Esztergom művelődéstörténetéhez a múlt század harmincas éveiből

„Utam eddig a tavasz legtisztább, legszebb napjaiban folyt — írja Kazinczy —; ma eső esett, mely nekem mindég kedvetlen, ha nem éjjel jön, és soha nem inkább, mint útban . .. 'm- * . . . újra emlékezém azokra, amiket Esztergomban láttam, s visszavágyék hol Pannonhalmára, hol Pestre, hol azokhoz, akiket januárius utolsóján elhagytam. — Kedves busongás fogta el lelkemet. A romántos táj egyezésben álla lelkem busongásaival. Beértem a csavargó Duna szűk völgyébe, melynek bokros hegyei oly meredek eséssel a víz szélén zöldelni kezdének ... Most feltűne előttem Visegrád, szomorú romjaival. Királyok lakja egykor, most baglyoké! —" Az író utolsó utazása „Kazinczy útja Pannonhalmára, Esztergomba, Vácra" címen 1831. április 30-án nyomtatasban is megjelent Landerernél Pesten. Heves kifakadásait Bajza kemény kritikai elvei és Vörösmarty nemzeti romantikája ellen Kazinczy később kihagyta úti naplójából (15.). 3. Esztergom tudósa Ruray Karoly György (1780—1847) tanár és író 1828-ban került Esztergomba mint a „Magyar Törvény tanítója a presbitériumban" — ahogy Kazinczy is megjegyzi útleírásában. Rumy régi magyar nemesi családból származott, nagyapja azonban a Szepességbe költözött, és a család ott elnémetesedett. Az író anyanyelve is német volt. de a debreceni kollégiumban magyarul is megtanult. Az egyetemet külföldön végezte, majd hazatérve több helyen tanított, többek között Pozsonyban és Keszthelyen is. Az esztergomi kinevezés véget vetett hányatottságának, nyugodtabb alkotási lehetőségeket biztosított számára. Az írás életeleme volt. Nagy enciklopédikus tudással rendelkezett, a kor szinte valamennyi tudományában jártas volt. Példaként hadd emiitsem, hogy latin kéziratainak tárgya: az ásványtan és esztétika, a filozófia, fiziológia, fizika, földrajz, gazdaságtan és grammatika, az irodalom, a jog, kémia, matézis, mitológia, pedagógia, régészet, statisztika, stilisztika, szimbolika, szónoklattan, teológia és történet. Legfőbb feladatának a magyar irodalom külföldi ismertetését és népszerűsítését tartotta. Mintegy 120 folyóirattal, újsággal állt kapcsolatban, (többségük német nyelvű volt), és keze alól százával kerültek ki az irodalmi tudósítások, cikkek és tanulmányok. Ezek számbavétele ma már szinte lehetetlen. Rumy azt hitte, hogy munkásságával szolgálatot tesz a magyar irodalomnak. A Kritikai Lapok szerkesztősége azonban másként vélekedett. Hevesen támadták Rumyt német nyelvű irodalmi tevékenysége miatt; e bírálatok gyakran letértek az elvi síkról, és személyeskedéssé, gyalázkodássá fajultak. Itthon azért támadják, üldözik, mert németnek tartják, Ausztriában nem alkalmazzák, mert magyarnak vallja magát. Élete hányatottságainak azzal vet véget, hogy áttér a katolikus hitre, és Rudnay Sándor hercegprímás védőszárnyai alá helyezi magát. 380