Esztergom Évlapjai 1983

Szabó Mária: Az esztergomi kórház történetéhez (1837—1873) — A városi könyvtár Lőrinczy emlékeinek nyomában

zást hozott. Takács István, a volt önkényuralmi polgármester lett az elnöke. Őtőle származik a helytartótanács felszólítására küldött többéves kimutatás és az 1864-re szóló költségvetési terv/'" Ebből megtudjuk, hogy ,,soha nem üti fel a betegek száma a 30-at". tehát általánosan itt csak 15 beteg vétetvén fel": 15 x 365 = 4475 ápolási napra tervezik az étkeztetési költséget. (A majd 1865. ápr. 24-én készülő leltár is csak 33 vasápvat és 1 puha ágyat vesz fel!) Megtudjuk, hogy a kiadások most is meghaladják a bevételeket. A bevételek főforrása az ápolási díj. Vannak készpénzfizető és szegény betegek. A többséget az utóbbiak adják. Ezek után fizeti az állam a minimális 39 kr.-os napidíjat. A második beveteli forrás az alapítványok kamatja. Ekkor összesen 6383,— ft tőke, kamatja évi 360,— ft. A fenti kimutatás a ténylegesen befolyt összeget tünteti fel. Az ápolási dijak és a kamatok is mindig hátralékban vannak. így aztán a többletkiadásokat a városi pénztárból vagy más alapítványok kamatjaiból kell pótolni/'

1 így tengődött a városi kórház; Lőrinczy pedig merész lépésre szánta el magát. Magányosok, iparűző testületek, bányászok, akiknek orvosa volt és kollégái is — mivel lakása kicsi volt —, egy magángyógyintézet felállítására ösztökélték. A várostól mintegy száz lépésnyire Mayer Antal ácsmester úrnak szőlőhegyi lakhelyén 14 beteg számára kórházat rögtönzött, 1862. febr. 11-én már meg is nyitotta/'- Két évvel később így ír róla az Esztergomi Újság: „Emberség s jótékonyság a betegek gyógyitasa is. E tekintetben fölötte vigasztaló meglepetéssel bukkantam minap Dr. Lőrinczy Rezső magán jellegű, de oly téres, valóban csinos, tisztán tartott, minden kényelemmel ellátott, nagy kerttel övezett, a hegyhát által éjszakról oltalmazott, elszigetelt napos helyzetű kórodájára, melyet a nagyvárosi temető felé vezető út végén mutató tabla jelez. Az orvos úr e gyakorlati gondolata annál nagyobb jótétemény minden szenvedőre, kik kellő otthoni ápolást nélkülöznek, mivel olcsóbb, gyorsabb s kellemesebb a tudor úrnak újabb időkben búzgón fölkarolt s bámulatos eredményei által máris igen feltűnő hasonszenvi orvoslásmódja. Mint hallám az intézetben többek közt magnetizáló s vízgyógyászati készletek is léteznek, illető betegek vigasztalásara." (1864. 70. 1. 9. sz. febr. 28.) A város azonban nem fogadja valami nagy lelkesedéssel a megküldött „előterv"-et'

,:

!. Palkovics Károly már amiatt is háborog, hogy a gyógyintézetet az ö előzetes értesítése nélkül rendezte be, s figyelmeztet „azon körülményt fontolóra venni vajon ezen új s nélkülözhető kóroda felállítása az esztergomi polgári kórház silány jövedelmére mily befolyással leend"/

1'' A város a helytartótanácsot — mely Lőrinczy 60 kr.-os „tápdíj" szedéséért hozzá írt folyamodványát''"' másolatban véleményezésre megküldi — úgy informálja, hogy a kebelbeli kórház, melynek ápolási dija csak 42 kr.. a helybeli betegek felvételére és gyógyítására elégséges/'

0 Az egész ügyet pedig Takács Istvánnak adják ki „véleményes jelentés" megtételére. 1863. 1862 1863 1864 (terv) bevétel: 2009,— ft kiadás: 2068.— ft bevétel: 939.— ft kiadás: 1975— ft bevétel: 2505.— ft kiadás: 2158 — ft 363