Esztergom Évlapjai 1983

Gyárfásné Kincses Edit: Csepreghy Ferenc drámaírói pályakezdése — Munkásművelődés egyleti színjátszás Esztergomban 1855—1865.

Majd egymást félrelökdösve felkérik az idegent, nyilatkozzék, melyik témát tartja fontosabbnak, mire ő így felel: Tagadhatatlan, hogy a birkatenyésztés, — ha nemzetgazdasági szempontból vesszük a dolgot — első helyet foglal el; — mindazonáltal kultúrai szempontból, a népnevelést tenném elébb. Csak azon nehézség merül fel, ha a gyereket iskolába vonjuk, a birkák őrizetlen maradnak, nagy hátránvára a nemzetgazdaságnak; ha a fiúkat a birkáknál hagyjuk, magok is birkák maradnak; nagy hátrányára a nemzeti kultúrának. Mi a teendő? (19.) A fent idézett részlet nemcsak azért jellegzetes, mert kitűnik belőle Csepreghy lélektani és színpadi biztonsága, hanem azért is, mert felhívja a figyelmünket az író korérzékenységére. Csepreghy egész életében rajta tartotta kezét a magyar valóság pulzusán, mindig tisztában volt azzal, mi van a levegőben, milyen problémák foglalkoztatják a társadalom egyes rétegeit. Ennek a jelenetnek a szereplője két birtokos nemesember, egy kántortanító és egy szélhámos, aki ..mesterségénél" fogva kénytelen tájékozódni a korproblémakban. Azokról a témákról beszélgetnek, amelyek a múlt század hatvanas éveiben rendkívül népszerűek voltak: a korszerű állattenyésztés, a közoktatás, a pedagógia, a népművelés. Ebben a kis vígjátékban a Csepreghy képviselte osztály, a munkásság nem jut szerephez, mégis tudjuk, hogy őt, mint munkást milyen eszmeáramlatok foglalkoztatták. Az erre vonatkozó egyik legjelentősebb forrásmű A munkásokhoz című költeménye, mely összegyűjtött művei első kötetében évszám nélkül jelent meg. A vers keletkezése pontosan nem datálható, de a szöveg bizonyos utalásaiból következtethetünk rá. A londoni, párizsi és bécsi világkiállításokat említi ugyanis, s ezek időpontja a felsorolás sorrendjében 1862, 1867, 1873, ezért valószínű, hogy 1873-ban vagy ezután írta. (A költeményt a függelékben adom közre. K. E.) Ismeretes, hogy a hatvanas években nálunk is terjedni kezdtek a szocialista eszmék. Elsősorban a német, osztrák, cseh, morva területen vándorló, majd onnan hazatérő munkások révén. Csepreghy a Bécsben és Münchenben töltött évek során megismerkedett Lassalle Európa-szerte rendkívül népszerű tanaival, ismerhette Marx és Engels: A kommunista kiáltványának lényegét. Ezek a tanok nálunk is elterjedtek a kisebb szakmai önképző- és segélyegyletekbe tömörült munkások körében. Az I. Internacionálé 1866-ban Hrabje János asztalosmestert bízta meg a kapcsolat tartásával az Internacionálé és a magyar munkásegyletek között. Hrabje tevékenysége, a nagyméretű ,,munkásvándorlás", valamint az 1859-es gazdasági világválság okozta nehézségek következtében nálunk is balratolódott a mozgalom, és a lassalleanizmus mellett elterjedtek a marxizmus eszméi is. (20.) Hrabjét ismerhette Csepreghy, hiszen mindketten egy céhbeliek voltak. 1868-ban megalakult Pesten a magyarországi munkásság első szocialista szervezete: az Általános Munkásegylet, amelynek programja igen na"" hatással volt Csepreghyre. 348