Esztergom Évlapjai 1983

Gyárfásné Kincses Edit: Csepreghy Ferenc drámaírói pályakezdése — Munkásművelődés egyleti színjátszás Esztergomban 1855—1865.

Ez a tulajdonság-lista kívánatos egész Európában az ideális polgár számára, kelet-európai vonás benne az erős kötődés a hazához, a fölajánlkozás a honnak és a közjónak. Az „Ott van, ott áll buzdításul Hazánk első napszámosa" sorok az ünnepi helyiségben álló Széchenyi szoborra vonatkoztak, Széchenyi szellemét idézték. Ebben a versben nem a munkás szólalt meg, az egész költemény inkább olyan programbeszéd, amely követelményként a munkások elé is a polgári erényt allítja. Ezen az alábbi sorok valamelyest mutatnak csak túl: „Itt testvérünk, rokonunk vagy, Bármely hazának szülötte. Szeresd te is a hazádat! Csak tiszteld a mi szokásunk." Az újságíró az alábbi elismerő mondatokat fűzte Csepreghy produkciójához: „Úgy hiszem, tisztelt magyar olvasók velem együtt örvendeni fognak, midőn nemzetünknek még nem iskolázott osztályaiban is ily becses elemeket tapasztalunk, melyek, ha szerény munkás körükben maradnak, áldásos befolyást gyakorolhatnak egykor polgártársaikra." Ez az esemény a helyi sajtót is jelentőségének megfelelően foglalkoztatta. Az Esztergomi Üjság 1863. március 8-án beharangozta a katolikus legényegylet ünnepélyes megnyitását. Zajicsek János (a pesti sajtótól eltérően az esztergomi így írja a nevét), a legyényegylet majdani elnöke Isten áldja a tisztes ipart című cikkében summázza a legényegyletek szükségességét. Tőle idézünk: „Az iparszabadság, a céhrendszer e halálos ítélete, tökéletesen felbomlasztá azon erkölcsi tekintetben mindenképpen jótékony patriarchális viszonyt, melyben a legény mesterében atyját tisztelte, a mester pedig legényében fiát szerette. És e viszony felbomlásának mi lett a legközelebbi következménye? emanciDáció!" Az új fúggőség megteremtésére és az emancipáció leküzdésére jött létre a katolikus legényegvlet már Bécsben és Pesten is, "... hogy visszavezesse a fiatalságot a vallás, a jó erkölcs és a polgárle^ények diktálta korlátok közé .. ." A megnyitó ünnepség előtti számban, március 22-én ismét csak Zajicsek János ragad tollat, s az Esztergami Űjság címoldalán ő invitalja az érdeklődőket a nagy eseményre. Március 29-én pedig a szerkesztőség beszámol a 25-én megtartott megnyitóról. Ebben a cikkben semmi új nincs a már el^bb idézett fővárosi beszámolóhoz képest, a szerkesztő beéri az események fölsorolásával. Csepreghy a nevezetes esemény után még három hónapig maradt Esztergomban, a katolikus legényegylet dékáni tisztségét töltötte be. Majd 1863 júniusában Bécsbe költözött, és munkába állt egy bútorüzemben, hogy a 333