Esztergom Évlapjai 1983

Pifkó Péter—ZacharAnna: Magyar színészet az esztergomi színpadokon (1816—1849)

A zsebkönyvből ismerjük a társulat műsorát is. Dátum nélkül, de az előadás sorrendjében sorolja fel a bemutatott darabokat. Mivel a társulat kiváló énekesekkel rendelkezett, először zenés darabokat játszottak. A Charlott kapitány egyik legjobban betanult előadásuk volt. Súgó nélkül adta a társaság. A Marcsa, az ezred lánya címszerepét a szép Chiabainé alakította, mint mindenütt, itt is nagy sikerrel. Szigligeti népszínműveit is oly jól fogadta a közönség, hogy legnépszerűbb dalai a zsebkönyvbe is bekerültek. Sikereik legfőbb bizonyítéka Szuper Károly naplója: „Ma Vácon voltunk mulatni, némelyek szomorkodni, mert pénzöket elkártyázták. Körösi társasága van ott, de igen gyér jövedelmekből lengenek, s nem olly gavallérosan, mint nálunk, társaságunk némely tagjai, kiknek kártyára is jut." (45) A társaság jövedelmei azonban április végére megcsappantak. A város egy részét elöntötte a Duna, s megritkult a közönség. Az igazgató táncosokat hozatott Komáromból, hogy valamivel becsalogassa a közönséget, de reményei nem váltak valóra. A tánccal összekapcsolt utolsó 4 előadás kudarccal végződött. A szép sikerek után Szuper emlékezései szerint így távoztak a városból: „Hitelezőinket váltóval és megtakarított filléreinkkel kielégítve, egy tutajt béreltünk, mely szállítson Pestre." (46) 1847. első felében Bács Károly színtársulata sikeresen szerepelt Esztergomban. A kórház javára rendezett színielőadásuk bevétele közel 60 forintra rúgott. (47) Társulatának nem voltak kiemelkedő színészei, de az igazgató érdemes arra, hogy személyénél röviden megálljunk. Nevezetes alakja volt a vidéki színészetnek. Hosszú ideig kis gyalogtruppokkal járta az országot. Azt tartotta, hogy az intrika állta útját a városi, majd később a fővárosi színpadok elől. Fiatal korában „kitűnő anyag" volt, értő kezekben remek színész válhatott volna belőle. Játéka azonban így is élvezetes volt a nézők számára. Társulatánál játszott Fejér Lilla, aki még abban az évben — Kossuth közbenjárására — a Nemzeti Színházban is fellépett. Két színlap őrizte meg szereolésük emlékét. Az egyik Fejér Károly vendégfelléptével Raupach az Élet iskolája című színművét hirdeti. A másikon helyi szerző műve, tehát igazi újdonság került meghirdetésre: az Örüljünk az életnek című színdarab. írója: Mayer István kanonok nevezetes ember volt a városban. Pedagógiai és irodalmi munkássága egyaránt népszerűvé tette. Több színművet írt az ifjúság számára. Bács már csak ezért is közönségsikerre számított a bemutatóval. Nagy sikerrel szerepelt Esztergomban az 1847—48-as téli évadban H etényi József színtársulatával, amelynek gerincét ekkor már — számos gyermekük révén — maga a Hetényi család alkotta. 309