Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Magyar György: Esztergom város testnevelés és sporttörténete a Tanácsköztársaság leverésétől a II. világháborúig (1919—1939)

„létkérdés" megoldásától az is sok energiát vont el, hogy a vezetőknek ekkoriban az anyagi fennmaradásra kellettt összpontosítaniuk: az egyesületet (főképp az építkezés következtében) óriási kölcsön-terhek nyomták. 1928-ban rendkívüli közgyűlésen 16 tag vállalta, hogy ötévi időtartamra fejenként és évenként 300—300 pengőt, további öt évre pedig 200—200 pengőt fizet az egyesület adósságainak tőke-törlesztésére. (16) A másik gondon úgy próbáltak segíteni, hogy 1928—1930 között — a versenyzést teljesen szüneteltetve — a gimnazistákra és a tanítóképzős növendékek kiképzését újra széles alapokra helyezték. 1932 július 10-én tartotta az Esztergomi Hajós Egylet 25 esztendős jubileumi ünnepségét. Az ünnepi közgyűlésen részt vett Lingauer Sándor, a Magyar Evezős Szövetség elnöke is. Az évforduló alkalmából az EHE évkönyvet adott ki. (17) Az 1930-as évek derekán számtalanszor élőiről kellett kezdeni a toborzást, a kiképzést, a csapatépítés fáradságos munkáját. A reményekre jogosító négyes vagy nyolcas tagjai a középiskola viszonylagos védettségéből olyan súlyos gazdasági körülmények közé léptek ki, amelyek egyszerre felerősítették társadalmi különbségeiket. Az elhelyezkedés, a megélhetés csak néhányuk számára nem okozott gondot — a tagok többségét arra kényszerítette, hogy elhagyja a várost, így az egyletet is. 1938-ban Király László testnevelő tanár tevékenységével újabb lendületet vett Esztergom evezős sportja. Az EHE keretén belül nagy körültekintéssel megszervezi az evezős oktatást. Ö maga nemcsak az edzéseket vezette, hanem versenyzett is. Az EHE egyre inkább a középiskolás versenyzők felkészítését szorgalmazta, hajókat és felszereléseket vásárolt a kedvezőbb feltételek biztosítása érdekében. A széles alapokra helyezeti fejlődést a II. világháború megakasztotta. Bevonulások, egyre súlyosabbá váló anyagi problémák hatására az evezés teljesen hanyatlásnak indult. 3. Üszás Úszószakosztállyal a MOVE Esztergomi Sport Egyesület (MESE) rendelkezett. A Magyar Úszószövetség 1920. május 29—30-án tartotta országos kongresszusát, ahol elhatározták, hogy a vidéki víziélet fellendítése érdekében szövetségi kerületeket állítanak fel. Esztergom úszószakosztályát a „Duna Északi Kerületébe" sorolták, ahol Tata, Dorog, Komárom, stb. csapataival vívott küzdelmeket. A kerületi versenyek mellett országos úszóversenyeket is rendeztek, amelyeken neves budapesti úszószakosztályok és versenyzők is részt vettek. Ezek a versenyek tűzbehozták nemcsak az esztergomi úszókat, hanem lelkes közönségüket is. Az úszás mellett a vízilabdázás elterjedését is kezdeményezték. (18) A kerületi úszóbajnokságban éveken keresztül szép eredményeket értek el az esztergomi úszók. Teljesítményük elismeréseként a MUSZ 1924. augusztus 31-én Esztergomban rendezi meg az I. országos vidéki úszóversenyt, amelyen közel 60 úszó vett részt. Az úszószámok mellett a prog276