Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Magyar György: Esztergom város testnevelés és sporttörténete a Tanácsköztársaság leverésétől a II. világháborúig (1919—1939)

Testnevelő tanárok voltak: Horváth Mária (1930—1933), Kemenes Vilma (1933—1936) és Neller Ilona (1937—1944). 6. Esztergom-vízivárosi Érseki Nőnevelö és Tanítónőképző Intézet: 1922-ben nyílt meg az intézet, mely a Katolikus Főhatóságok (KIF) igazgatása alatt állt. A testnevelést Galgovszky M. Bernárda, majd Kakuk Margit tanította. Az intézeten belül elsősorban a tornával és az atlétikával foglalkoztak. A játékdélutánok programjában főleg az úszás, a kerékpározás és a korcsolya szerepelt. Versenyeken nem indultak, csupán háziversenyeket rendeztek. II. SPORTEGYESÜLETEK ALAKULÁSAINAK KÖRÜLMÉNYEI ESZTERGOMBAN A KÉT VILAGHÁBORÜ KÖZTI IDŐSZAKBAN (1919—1939) Az ellenforradalom hatalmi szervei — a rendszer stabilizálásának érdekében politikai törekvéseiket a testnevelésre és a sportmozgalomra is kiterjesztették. Már 1919 szeptember 30-án, a Friedrich-kormány intézkedett az egyesülési és gyülekezési jog korlátozásáról (1). A kiadott rendelet kimondta, hogy csakis a kormány politikáját elismerő és megvalósító egyesületek működhetnek, és hatályon kívül helyezte az 1918—19-ben hozott haladó szellemű rendeleteket. A változásokkal egyidőben új egyesületek is létrejöttek a központi szervek nyomására. A Magyar Örszagos Véderő Egyesület (MOVE) országos elnöksége 1919 őszén elrendelte, hogy területi szervei alakítsák meg sportszakosztályaikat. Esztergomban a MOVE ta^ai a sportszakosztály keretén belül az alábbi gyakorlatokat és sportágakat művelhették: katonai cvakorlatok, céllövészet, turisztika, atlétika, torna, vívás, evezés, lovaglás, kerékpározás, tűzoltás. A gyakorlatokat a Prímás szigeten tartották. Az 1907-ben alakult Esztergomi Hajós Egylet — az uralkodó irányzat szellemében és a működés engedélyezése érdekében — 1920. máius 5-eri tartott rendes évi közgyűlésén elhatározta, hogy az egyesület beleolvad a MOVE-ba, és a jövőben EHE/MOVE alosztálya név alatt fog működni (2). A Hajós Egylet után az 1913-ban alakult Esztergomi Testgyakorlók Köre (ETK) is kénytelen volt feladni függetlenségét: helyébe 1920 augusztus 269