Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Magyar György: Esztergom város testnevelés és sporttörténete a Tanácsköztársaság leverésétől a II. világháborúig (1919—1939)

2. Szent István gimnázium (Bencés Gimnázium) Esztergom legősibb, még 1687-ben Széchenyi György érsek által alapított gimnáziuma rendelkezett efv 150 m'-'-es területű tornateremmel, de soká­ig nélkülözte az önálló gyakorló- és játékteret. Ez a szigeti ún. Prímás­kertben kapott, kb. 3 kat, hold területen épült ki, a 20-as évek végére. A játékdélutánokat, sportünnepségeket addig a MOVE sporttelepén tartot­ták. A testnevelési órákon az 1925-ös tanterv anyagát végezték. A szom­bati tornaórákat régi illetve magyar táncok tanítására fordították. Kiemelkedő tevékenységet folytattak a cserkészmozgalomban. E gimnázi­umban alakult meg még annak idején az első vidéki cserkészcsapat (1913­ban). A vallási és polgári erkölcs alapjaira helyezett cserkészmozgalom ke­retében katonai ismereteket (kémlelés, harcászat, hídverés, nyomolvasás, sátorverés), földrajzi (tájékozódási, térképolvasási) és csillagászati isme­reteket sajátítottak el. Felszereléseiket (ruházat és menetfelszerelés) a helybéli iparosok és kereskedők adakozása révén biztosították. A gimnázium 14-es sz. „Hollók" cserkészcsapata a táborozások, víziLú­rák és a jamboree-versenyeken elért sporteredményei alapján nemcsak a magyarországi, hanem az európai ifjúsági mozgalom körében is elismert volt. Minden esztendőben álló és mozgótáborokat szerveztek. Mozgótábo­rozásaik sorában többször Szerepelt a Regensburg-Esztergom. az Eszter­gom—Mohács, a Salzburg—Esztergom víziút is. Legszebb vízitúrájukat, mellyel más magyar cserkészcsapat nem dicsekedhetett, a Schaffhausen­Köln közötti Rajna-szakaszon evezték végig. Mozgótáborokkal nemcsak Európa sok országában, hanem Ázsiában és Afrikában — a Szentföldön, Törökországban, 'Egyiptomban — is jártak. A táborozások költségeit fűz­fakitermeléssel, játékkészítéssel, cipőjavítással részben maguk a tanulók keresték meg, részben a helybéli kereskedők és iparosok pénzadományai­ból fedezték. 1927-ben Dániában a II. nemzetközi vízi jamboreen a 14-es „Hollók" ví­zicserkészcsapata jeladásban első helyezést ért el. Az esztergomi cserké­szek nemcsak versenyeztek, hanem számos kerületi és országos cserkész víziverseny házigazdái és szervezői voltak. Az 1933-as IV. világjambore­en, melyet Gödöllőn rendeztek, a „Hollók" három Örssel vettek részt (vízi, torna és árbócépítő Örssel). 1938-ban a bencés gimnázium cserkészeit eredményes munkájukért és 25 éves évfordulójuk alkalmából egy május 22-én kelt levélben maga Baden Poweli köszöntötte: „Gratulalok a „Hollók" múltjához és jelenéhez alapí­tásuk 25 éves jubileumának ünnepén. Legyen még sok boldog évük és jó táborozásuk a jövőben." A gimnáziumnak két ifjúsági sportköre volt, mindkettő 1925-ben ala­kult: Hollós Mátyás néven a sakkor és Vak Bottyán néven az ifjúsági sportkör. Az előbbi keretében 20—30 fővel rendszeres házibajnokságokat bonyolítottak le, és gyakran játszottak szimultán mérkőzéseket budapesti nagymesterekkel. Alapító elnöke dr. Balogh Albin volt. A Vak Bottyán Ifjúsági Sportkör nyolc szakosztályt működtetett (céllövő, evezős, atléti­ka, hó- és jégsport, torna, úszó, vívó és játékszakosztalyok). Vezetője 266

Next

/
Thumbnails
Contents