Esztergom Évlapjai 1983

Kaposi Endre: Jaschik Álmos és Esztergom

kanyarunk színhelye, Esztergom is. Ezt a meglepetést a legtöbb esetben az fokozta csodálattá, hogy ez a turisztikailag agyonlátogatott és muzeális hírességeiről közismert város mekkora sorát rejtegeti olyan emlékeknek. amelyek műtörténeti érték tekintetében mögötte állnak ugyan a Bakócz-kápolnának, a bizánci xilotékának, va°v Mátyás király Kálváriájának, de a ma és a jövő eleven művészete szempontjából emezeknél termékenyítőbb és sarkalóbb hatásokat sugároznak ki magukból! A szenttamási kálvária négy stációjának primitív agyagrelifjei és a Golgota-csoport három barokk szobra például a maguk nemében olyan stílusemlékek, amelyek mindenki számára, akit a véletlen odavezetett s hozzá szeme és szíve van, felejthetetlen művészi élményekké váltak." Jaschik Álmos iskolája országos hírnévre elsősorban szcenikai munkásságával tett szert. A Rabinovszky által is méltatott 1925-ös növendékkiállítás alkalmával ismerkedett meg Jaschik a Németországban tanult fiatal színházi rendezővel: Németh Antallal, aki a szabadiskolában később éveken át díszlettervezést és díszlettörténetet adott elő. Németh Antal a Szegedi Városi Színház rendezője lett, és az általa ott színrevitt tizenkét darab díszlet- és jelmezterveit a Jaschik iskola készítette. Palasovszky Ödön 1926 őszén ezt írta a Színház és Film című lapban: „ ... egész nyáron folyt a lelkes, lázas munka Jaschik Álmos esztergomi kis művésztelepén. melyet Németh Antal többször is felkeresett, hogy rendezői szempontból átnézze és korrigálja a terveket. És a szezon kezdetére együtt van efv szép kiállításra való anyag: 15 makett, és több mint száz díszlet- és kosztümterv." Jaschik és iskolája nélkül Németh Antal aligha tudta volna megvalósítani avantgarde rendezői elképzeléseit. A munkakapcsolat intenzitásának jó példája az a levél, amit Németh Antal 1929 június 16-án írt Jaschiknak Berlinből: ,. . . . Azt hiszem igen szép kiállítási anyag lesz. Év közben természetesen egy sor olyan feladat fog adódni, amikről ma még sejtelmem sincs. Ezek 100 %-kal megnövelik majd a matériát, úgy, hogy Pesten, a szezon vége felé gyönyörű kis kiállítást rendezhetünk. Én a szegedi kiállítást szeptember l-re gondolom! Készen lesz az anyag, mit gondolsz? Július elején még Pesten talállak benneteket? Mikor utaztok nyaralni? Ha már Esztergomban lennétek, én Győrben kiszállnék és Esztergomon keresztül utaznék haza, hogy megtekintsem a munkákat. . . Hallatlanul érdekel, alig várom már, hogy lássam a terveket. . ." Az 1929-es esztendő sok jót ígér. Lyka Károly a „Magyar Művészet" azévi 6. számában az „Esztergom művészete és a hercegprímási képtár" című cikkében ezt írja: „Észrevétlenül, magától, minden ceremónia nélkül alakult ki Esztergomban egy miniatűr művésztelep . . . Néhány év óta Jaschik Álmos működik a vakációs hónapokban a . .. városban." Az „Esztergom és Vidéke" július 4-i száma a város tudomására hozza, hogy: „Az idei nyaralásra Jaschik Álmos iparművész tanár is Esztergomba érkezett és tizenkét művésznövendékkel a volt vízivárosi gyógyszertár helyiségében telepedett meg." A lap július 7-i száma azonban már ennél lényegesen nagyobb szenzációt tesz közzé. íme a cím: „A dessaui Bauhaus mintájára Jaschik Álmos iparművésztanár Szenttamáson művésztelepet fog létesíteni." A cikkből megtudjuk, hogy „Nem főiskoláról van szó, hanem 261