Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

képzelés közül a prímás ez utóbbit részesítette előnyben. Legalábbis erre utal a már említett egyházművészeti kiállítás esztergomi megrendezése. Az alkotói és kiállításrendezői tevékenység mellett érdemes egy pillantást vetnünk a művészeti élet fejlődése szempontjából nagy jelentőségű hivatalos mecenatúrára. A vizsgált tíz esztendő során a műalkotások megrendelése és vásárlása szempontjából a magánszemélyek, az egyházi szervek, a képviselőtestület és a különböző egyesületek jöhettek számításba. A képviselőtestület ezirányú tevékenysége abban merült ki, hogy Gróh József festőművésszel megfestette — három mázsa búza fejében — Vaszary Kolos hercegprímás arcképét, s hosszas viták után. 1927-ben a Mária Terézia utcában (azóta Hősök tere) felállította Lányi Dezső első világháborús emlékművét. Valamivel aktívabb volt a társadalmi egyesületek ezirányú tevékenysége, bár a festészet patronálását itt is csak Csernoch János, Mátéffy Viktor és más személyiségek arcképének megfestése jelentette. A figyelem a közterületekre is kiterjedt. A Túrista Egyesület szobrot állított Mária — Magyarország Nagyasszonya-tiszteletére a vaskapui menedékháznál, a Sétahely Szépítő Egyesület pedig Erzsébet királynő terrakotta szobrát készíttette és helyeztette el a Dunaparton. Ezekhez a törekvésekhez járult hozzá a Balassa Társaság plakátpályázataival, amelyek eredményeként készült el a húszas évek végén Jaschik Álmos és Bajor Ágost idegenforgalmi célú esztergomi plakatja. Az igazi nagy megrendelő azonban az egyház volt. Az esztergomi művészek nagy része jelentős megbízásokat kapott a különböző templomok restaurálása során. így Fuchs Hajnalkát, Kontuly Bélát, Szabó Istvánt a Belvárosi plébánia templom, Jánosa Lajost a Vízivárosi templom, Németh Gábort a Vízivárosi templom, a szemináriumi kápolna és a Bibliothéka mennyezet-freskóinak elkészítésére kérték fel. Az egyetlen nem templomi térbe kerülő alkotásra vonatkozó jelentős megbízást Királyfalvi Kraft Károly kapta, aki ennek alapján készítette el a bencés gimnázium lépcsőházának azóta bemeszelt freskóit. A mecénási tevékenységnek ez a viszonylagosan erős egyházközpontúsága természetes módon gyakorolt hatást a helyi művészek alkotótevékenységének fejlődésére is. Áttekintve a képzőművészeti élet főbb összetevőit, megállapíthatjuk, hogy a konzervatív ízlésű környezetben megindult erjedés — az irodalomhoz hasonlóan — csak részleges eredményeket hozott, mivel a hivatalos művészetpolitika meghatározói a korszerű törekvések kizárására törekedtek. Nem volt ez másként a magángyűjtők esetében sem, mivel zömük abból a körből került ki, amely szívesen azonosult a hivatalos ízléssel. Ebben a helyzetben aligha csodálható, hogy a valóban modern, európai horizontú művészetnek ez idő tájt nem igen akadt értő mecénása Esztergom városban. Zeneművészet, zeneoktatás A művészetek közül — a képzőművészet mellett — talán a zene az, amely leginkább kötődik az egyházhoz. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Esz241