Esztergom Évlapjai 1983
Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195
zát. a megyeházát, a szórakozóhelyeket, a kenyérkereső munkát, de még az országos politikát is keresztény szellem hassa át." (74) Ezt a gondolatkört állította központba híranyagának összeválogatása, az olvasók orientálása során — a többi helyi propagandaeszközzel összehangoltan — a tudományos és művészeti élet kialakításában is. Viszonylag hosszú időn keresztül a sajtó volt az a szervező erő, amely megkísérelte összefogni a városban élő versírókat, zenészeket és zeneszerzőket. Beszámolt a főbb képzőművészeti eseményekről, tudósított a városba érkező színtársulatok műsorairól. A viszonylag gyorsan mozgó szellemi közélet — miután e külsődleges eszközöket már elégtelennek találta — igyekezett fejlettségi fokának megfelelő úiabb szervezeti kereteket kialakítani. így alakult meg 1926-ban a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság, amellyel Esztergomban — Egerhez, Győrhöz, Szegedhez, Sopronhoz, Balassagyarmathoz és az ország más városaihoz hasonlóan — megteremtődtek a művészeti élet irányításának szervezeti keretei. A társaság ilyen rendeltetését jelzi egy működésével kapcsolatos híradás is, mely szerint: „ . . . össze kívánja fogni mindazt, ami e városban kultúrérték, hagyományban, intézményben, emberekben, összegyűjteni közös szép nagy munkára mindazokat, akik a gondolat, toll, az ecset, a véső, a tudomány, a művészet szolgálatában állnak." (75) A társaság létrehozásában jelentős szerepük volt az akkortájt Esztergomban (a tábori Fiúnevelő Intézetben) élő és tanító Bányai Kornél költőnek és Féja Géza írónak — továbbá Lepold Antal kanonoknak, Einczinger Ferenc festőművésznek és másoknak. Működésük folyamán vitákat, irodalmi esteket, képzőművészeti kiállításokat, tudományos üléseket rendeztek, pályázatokat hirdettek. Mindezek együttes hatására felpezsdült a város szellemi élete. Ez a kezdeti lendület akkor tört meg, amikor 1929-ben Bányai Kornél, majd 1930-ban Féja Géza is elköltözött Esztergomból. A társaság működésének az általunk tárgyalt évtizedre eső szakasza azonban mindenképpen említésre méltó színvonalon fogta össze és kapcsolta be Esztergomot a művészeti élet országos vérkeringésébe. Irodalmi élet, könyvkiadás, sajtó Az 1919-et követő első egy-két esztendő politikai viszonyai nem kedveztek az irodalmi élet kibontakozásának. Ezidőtájt a hetente három alkalommal megjelenő „Esztergom" valamint az „Esztergom és Vidéke" még tárcarovatát sem indította újra, amely a háború előtt elfogadható színvonalú írásoknak adott helyet. 1922 után azonban már rendszeresen kezdték közölni Homor Imre, Porubszky Géza és más helybéliek verseit, majd egyre sűrűbben találkozott a korabeli olvasó az irodalmi élet híreivel. Előbb Sávoly Lajosnak, az „Esztergom" egyik munkatársának, majd Gyermek Bélának, a tábori Fiúnevelő Intézet tanáranak jelent meg verseskötete. Az igazi irodalmi értéket Bányai Kornél költészete képviselte az esztergo234