Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bárdos István: Gazdaság-, társadalom- és közművelődés politika Esztergomban (1920—1930)195

pülésrész jellegéből adódóan — az 1—2 holdas szegényparasztok közül kerültek ki. Sajátos helyet foglalt el a Szenttamás-Vízivárosi Olvasókör, mivel a vonzáskörzetébe tartozó területen egyrészt a legszegényebb építőmunkások és Dorogra járó bányászok, másrészt — a Vízivárosban — hagyományosan egyházi orientációjú polgárok éltek. Ebből a heterogenitásból szinte egyenesen következett kulturális programjainak silánysága is. A munkásokkal nem kívántak foglalkozni a kör vezetői, a polgárság számára pedig, a város hagyományainak megfelelően, nem az olvasókör, hanem a polgári kör és a Kaszinó volt az adekvát közösségi és művelődési színtér. A három olvasókör működése közül a belvárosiét kísérte a legnagyobb figyelem, részben központi fekvése, részben pedig a kör egyházi elnöke, Mátéf

f- Viktor személye miatt. A Belvárosi Katholikus Földmíves Olvasókör Az 1892-ben alakult olvasókör tagsága a Tanácsköztársaság leverése után azonnal hozzálátott tevékenysége újjászervezéséhez, mégpedig új székházában, amelyet éppen 1919-ben szenteltek fel. Működésével elválaszthatatlanul összeforrott, (bár önálló vezetőséggel nem rendelkezett) a Belvárosi Földmíves Ifjúsági Egyesület, valamint a Belvárosi Földmíves Leányok Mária Kongregációja is. A kör tevékenységének első jele a „hazafias kultúrelőadások" sorozatának megindítása volt. Ennek programja — mint azt a helyi sajtó megállapította — „ . . . a minden lelket égető kérdésnek, az irredentizmus magasztos eszméjének van szentelve." (70) Kétségtelenül igazolja ezt a sorozat előadásainak tematikája is: Európa és csonka Magyarország gazdasági viszonyai, a középkor katonai szelleme, militarizmus és pacifizmus, magyar-lengyel sors, a földreform stb. Ezek mellett az előadások mellett külön szerveztek konferenciákat a nők részére. Természetesen nem maradtak ki a hitélet erősítését célzó programok sem. Karácsony és húsvét előtt ádventi és nagyböjti népakadémiákon vehettek részt a kör tagjai. A megkezdett munka eredményességét és a tagság aktivitását bizonyítandó említjük meg, hogy már 1920 decemberében bemutatták első műkedvelő előadásukat Betlehemi bakter címmel, melyet az évek során mások is követtek. ÍRv például többek között előadták a Göre Gábort, a Piros bugyellárist, a Turi Borcsát, az Amit az erdő mesél, valamint a Szökött katona című népszínműveket. Hasonló színvonalú „művekkel" találkozhatott a kör tagsága a művészet más területeiről is. A zenében a „Magyar induló", a képzőművészetben pedig Mátéffy Viktor, Csernoch János és a kör vezetőinek portréi képviselték a legmagasabb színvonalat. Gyakorlati ismereteket nyújtó előadások még inkább a női konferenciák 231