Esztergom Évlapjai 1983

Kun János—Vukov Konstantin: Esztergom, Szent Tamás-hegy

sította a záporok gyors elvezetését, a száraz lábbal való gyaloglást a kiemelkedő kő-hátakon. E felületburkolás nagyszerű előnye az is, hogy öntisztító volt: nagy esők után valósággal ragyogott. Sajnos az a baj, hogy efféle útburkolat készítése munkaigényes és bizonyos gyakorlatot kíván. Mai kivitelezését nem sikerült biztosítani: — példa erre az esztergomi Vár-kapu szorosához felvezető út burkolata, ami egyszerűen járhatatlan. Az imént dicsért szenttamási utcakövezés még sok helyütt látható. de összefüggő hosszabb útszakaszt már nem tudnánk bemutatni. A több mint 50 éves vízvezeték szakaszonként általában töb.b helyen is eltörik. Az ilyenkor megbontott kövezést nem állítják helyre, mert nem ismerik jelentőségét, meg nem is igen tudnák. Kétségtelen, hogy az útburkolat problémáját is meg kell oldani; s nem hanyagolható el a támfalak kérdése sem, ami szintén a felületi vízfolyással függ össze. (6. kép) Területünk zöldfelületi és növényzeti rendszerében — amennyiben rendszerről beszélhetünk — domináns a kápolna alatti domboldal, amely azonban nem nemes növényállományú. Kiépített és parktervezési szempontból feltétlenül értékelhető a Kálvária-stációkat kísérő út. Jelentős facsoportot találunk az Üj utca és Bajnok utca sarkán lévő (Bajnok u. 5.) ház udvarán: ezt főként fenyők alkotják. Ezen kívül kisebb-nagyobb elvadult, zölddel benőtt, de kertészetileg rendezhető teresedéseket is találni a Könyök utca, Bajnok utca találkozásánál és az Űj utcában. A Szent Tamás-hegy beépítése az idegen szemlélőt megragadja hangulati értékével. Joggal gondolhatnánk, hogv az itt lakóknak bezzeg nem hangulatos. Szabályos szociológiai felmérés ugyan nem készült, de helyszíni bejárások és beszélgetések alapján méeis azt kell mondanunk, hogy az emberek szeretnek ott lakni, s hoev méginkább szeretnének tisztességes körülmények között ott élni. Tapasztalat szerint a hegy lakossága elöregedett, főképpen azért, mert a huzamos építési tilalom a fiatalok építőkedvét máshová „vándoroltatta". Az utóbbi években már e tendencia fordítottja is megfigyelhető: fiatal családok települnek meg a hegyen, vállalva egy-egy rosszf^bb állapotú ház rendbehozását. Az ok nyilvánvaló: a többségükben rossz állagú házaktól idős tulajdonosaik mielőbb szabadulni akarnak; ígv az árak egy kezdő család számára elérhetők, s megsem albérletben kell élniök. Ez a fiatalodás előnyös folyamat a terület jövendő rehabilitációja szempontjából. III. A terület műemléki és idegenforgalmi jelentősége A Szent Tamás-hegy műemléki és idegenforgalmi jelentőségét kétségtelenül a Kálvária és a kápolna határozza meg. A túristákat — akik többnyire régiség-barátok — nemcsak a kápolna attraktív elhelyezkedése vonzza, hanem az a remek rálátási lehetőség is, amely az előtte lévő teraszról a városra nyílik. Véleményünk szerint ez a vonzerő idegenforgalmi szempontból még jelenleg kiaknázatlan. Az erre vonatkozó fejlesztési feladatra később még visszatérünk (7. kép). A kálvária-együttes a Szent Tamás-hegyen nem túl régi keletű. Története a Bazilika építésével függ össze, amennyiben a kálvária-szoborcso158