Esztergom Évlapjai 1983

Kun János—Vukov Konstantin: Esztergom, Szent Tamás-hegy

ma is úgy tartják, hogy a Szent Tamás-hegyet mindig iparosok lakták. Némelyek szőlősgazdák lakhelyének is vélték a nagyszámú pince miatt. Ennek ellentmond a pincék kicsinysége, valamint az, hogy az Árpád-korban oly híres szőlészkedést a peronoszpóra tönkretette. A múlt század Szent Tamás-hegyének státusa jelentékenyen megváltozott Esztergom egyesítésével. Mint tudjuk, Esztergom négy településrészből egyesült 1895-ben, hosszú előzmények után, sok nehézség, akadály leküzdése árán. Az 1894. évi előkészítő tárgyalások során Szenttamás község elsőként foglalkozik az üggyel, készségét azzal is kimutatva, hogy siet megbízottakat kinevezni a tárgyalások folytatására. 1895. július 8-án az egyeztető közgyűlésen Szenttamás község részéről Reusz Ferenc üdvözli az egybegyűlteket. Az egyesítés új utat nyithatott meg a fejlődésben, mert a város megnövekedett lélekszámával kedvezőbb törvényhatósági helyzetbe jutott. így aztán a városrész komolyabb fejlesztésekből is kivehette volna a részét. Ilyenekből azonban a város egészére sem jutott sok. Szenttamáson jelentősnek kell tekintenünk, hogy 1926-ban vízvezetékkel látták el, s hogy 1924-ben a községi temetőt felszámolva, a helyét részlegesen beépítették ún. városi házakkal (10). A volt temető területét a város legegészségesebb helyének tartották. Ezzel szemben kiáltó ellentét lehetett a hegy sűrű beépítése, pöcegödreivel egymás fölött. A domborzati adottságok miatt különösen az Attila utca és Lépcső utca házai és kertjei vannak támfallal védve vagy támasztva. Mint említettük, a szintkülönbségeket kihasználva sok a vájt pince Ami a hegy geológiai adottságait illeti, megállapítható, hogy hárshegyi homokkőre települt kiscelli agyag és márgás rétegek alkotják. A geológiai szerkezetben több vetődés feltételezhető: ezek következményeként furcsa keserűvíz-fakadások jelentkeznek. További kellemetlen körülmény, hogy az agyagkúp miatt rétegvizek is veszélyeztetik a pincéket és a hegytetőn — alig egy méterre a felszíntől — talajvíz pang (11). A Szent Tamás-hegy jelenkori képe Amint az előbbiek során tisztáztuk: a hegy területe nem azonos az egykori községével. Ez a tervpályázat térképein is jól megfigyelhető. 1980-ban végzett felmérések szerint a területen 333 lakás van. (Számuk azóta valamelyest csökkent, mert néhány épület életveszélyessé vált.) Az épületek 60 %-a vályog. A vályogfalak mindaddig jól szolgálnak, amíg nem kapnak többlet-terhelést, nem kell rajtuk jelentősebb átalakítást végezni, s nem változik meg az alapozási talaj belső nedvesség-állapota. A mi területünk kedvezőtlen földtani adottságai ezt az utóbbi, rendkívül fontos körülményt meghatározóvá teszik. A hegy — mint lakóterület — használati értéke válságban van. A jelenlegi beépítés kialakulása óta az életmód, a higiéniai igények alaposan 156