Esztergom Évlapjai 1983

Kun János—Vukov Konstantin: Esztergom, Szent Tamás-hegy

KUN JÁNOS — VUKOV KONSTANTIN: ESZTERGOM, SZENT TAMÁS-HEGY Bevezetés Az utóbbi tíz év során Esztergom arculata jelentősen változott. A történetileg különálló városrészek csuklópontjában, a Hévízi területen épül ki a Városközpont új épületegyüttese, amely erőteljesen és határozottan különbözik a történeti beépítés léptékétől és koordinátarendszerétől. A korszerű és gazdasági távlatokhoz igazodó városrendezési szemlélet az ilyenfajta teljesen új, a régit elsöprő beépítést ma már megkérdőjelezi. Ugyanis vége felé közeledik az a folyamat, amikor csupán a társadalmi szükséglet fedezése volt a feladat, és a tervezés ilyenképpen tisztán a funkcionális szempontokhoz kellett hogy igazodjon. Érzékelhető, hogy a közepesen fejlett országokban is letűnőben van a második világháború utáni kényszerhelyzet abszolút uralma. Ez a tömeges igények minél gyorsabb kielégítését szolgálta, a „buldózer-törvény" érvényesítésével és az egységesített elemek gyártása, összeszerelése révén. Napjaink építészetében újból jelentőséget kapnak az érzelmi, a humánus elemek. Ezek nem a modern építészet nagy úttörőinek (Gropiusnak, Mies Van der Rohe-nak, Le Corbusiernek) a kezén sikkadtak el: ők többnyire képesek voltak a funkció és a szépség szintézisét megteremteni. Hogy remekműveik középszerű, nyomasztó építmények modelljeivé válhattak, ezt az epigon követők, alkalmazók számlájára kell írnunk. Mindenesetre kiderült, hogy a sterilen egyszerű és funkcionális lakótelepek „átlagembere" is jobban érezheti magát a hagyományos városi környezet „normális" zűrzavarában. A világháború utáni építészet — „a sebészetre hasonlít, fertőtlenített, belevágott a városok testébe és pótolta a hiányokat. A mai építőművészet az általános gyógyászat. Elsődleges célja az, hogy a már létező szervezetet élővé varázsolja, nem pedig az, hogy egy művi világot állítson a helyére." Esztergom történelmi városközpontjában a fejlesztési eszközök hiánya miatt jelentős átépítés nem történhetett, így a jövőben alkalmunk lehet a francia építész elvét érvényesíteni, mint az a meggondolás is támogat, hogy Esztergomnak nem „modernségében" kell a többi várossal konkurálnia, hanem ízléses megújulása révén kell értékeit kiemelnie és kiegészítenie. Ezen az elvi alapon keresték a Városi Tanács vezetői és szakemberei a városrekonstrukció lehetséges útjait, döntő szempontnak ítélve a hagyományos város-sziluett és történeti városkép megőrzését is. Ez különösen fontos a Szent-Tamás hegy esetében. A rendelkezésünkre álló — 1976. óta jóváhagyott — általános rendezési 151