Esztergom Évlapjai 1983

Nagyfalusi Tibor: „Őrök megújulás..." Beszélgetések Kollányi Ágostonnal — életútjáról, s a belé torkolló esztergomi ösvényekről

— Ami ez utóbbiakat illeti: milyennek látod városunk mai fejlődé­sét? — A háború előttihez képest igen jelentősnek, ugyanakkor nem egészen megnyugtatónak ... De föltétlenül kell erről beszélnem? — Szerintem a díszpolgárság, ha nem merő formalitásnak vesszük, nemcsak hogy feljogosít, de szinte kötelez akár a legkritikusabb vé­lemény kimondására ... — Jó, hát akkor belevágok... A magánvéleményem röviden az, hogy Esztergom nem a kellő, sőt nem is a lehetséges tempóban fejlődik. Ezt megerősítették bennem országjáró utaim is, a más — hasonló értékekkel rendelkező — vidéki városok látványa, a velük való tapasztalati össze­hasonlítás. De ha csak Komárom megyén belül viszonyítunk, a többi városhoz: ez is idevezet, ugyanilyen következtetéshez, amely kérdések sorát indítja el bennem. Miért nem jut a megyében Esztergomnak több pénz: a történelmi, a kultúrális értékei súlyával arányban lévő „ráfordí­tás"? . . . Hozzam fel példának, hogyan támogatja Pest megye Szentend­rét, Békés megye Gyulát vagy mondjuk Vas megye Kőszeget? . .. Sőt, ha a nagy állami céltámogatásokat vesszük: itt még ezek is mintha a ma­gyar átlagnál nehézkesebben, lassabban vinnék a terveket megvalósulás i'elé. Vajon így realizálódhat-e az eredeti számítás szerint bennük lévő lehetőség? . . . Gondolj csak arra, hogy például a Vármúzeum nagy re­konstrukciója mióta vesztegel a kezdet legkezdetén. Alig hiszem, hogy a megye erőteljesebb segítsége nem lendíthetne az ügyön . . . Nem mondom én, hogy a fejlődésnek nincsenek kedvező jelei; de ami — legalábbis ne­kem — nagyon hiányzik, akár a most alakuló új városképből, akár az idegenforgalmi vendégvárás kínálatából: ez a sajátos, egyedi arcvonás. Valami, ami Esztergom nevének hallatára ország-világ szamára „rög­tön beugrik" . .. No persze, kérdezhetik, hogy a Bazilika, a Keresztény Múzeum vagy talán a Gitárfesztivál nem ilyenek? . . . Nem, én valami teljesebbre gondolok. A múltját őrző város, mint egységes egész — jel­legzetesen modern kínálatára, azaz eleven hatóképességére mindenben: a most újuló városképi megjelenésben, a vendégváró helyek és esemé­nyek marasztaló hangulatában, kulturális rendezvényekben ... És olyas­mire gondolok, aminek a helye összetéveszthetetlenül csak Esztergom lehet, lehetne . .. Képes-e ez a város túllépni fejlődése során a régmúlt hagyományos értékeinek puszta megőrzésén: minél teljesebb vonzerővel, vagyis korszerű megjelenésben tudja-e felmutatni ezeket? Ilyenformán hangzik tehát az én alapkérdésem; és azt hiszem, lehetne sokkal megfe­lelőbb, méltóbb. — mai divatszóval: hatékonyabb — módon kibontani, sugárzóvá tenni azokat az adottságokat, amelyek Esztergomban ma is megvannak, tehát hatnak ... hathatnának mindenkire: arra is, aki ott csak megfordul, méginkább arra, aki ott él... — Különösen pedig, ha ott nő fel, fiatalkorát éli ott.. . Olyan mé­lyen, erősen, ahogy annakidején rád is hatottak? — Igen, ahogy fiatalságomat meghatározták. Ahogy elindítottak, ahogy a pályára való alkalmasságom némely összetevőjét kialakították bennem. ... Persze, az embernek magától nem igen jut eszébe, hogy így elemez­144

Next

/
Thumbnails
Contents