Esztergom Évlapjai 1983

Nagyfalusi Tibor: „Őrök megújulás..." Beszélgetések Kollányi Ágostonnal — életútjáról, s a belé torkolló esztergomi ösvényekről

— Itt jártad ki tehát a filmmesterség elemi iskoláját. .. Aztán mi segített tovább, „felsőbb osztályokba lépni"? Megérkezni a te igazi filmes műfajodhoz, amit máig, s már régóta „egyetemi fokon" művelsz? — Hogy mi segített tovább? . . . Nézd, ifjúkoromban én magam kalandoztam el talán túlságosan is sok irányba; aztán amikor ebbe vagy a'oba komolyan vágtam volna bele, a háború rángatott odébb ... Mindez végülis hasznomra válhatott: talán ránevelt, hogy egy munkám befejezéséért teljes erővel megtegyek mindent, ami csak énrajtam múlik. Hogy makacsabbul járjak végére a kezembe került lehetőségeknek, hogy kitartóbb legyek egy dolog mellett, egy helyzetben, egy helyen . . . Ha utánaszámolunk: én negyven éve ugyanabban az épületben dolgozom filmeken . .. Ezt a szakmai kitartást igen jótékonyan támogatta, hogy megházasodtam: felelős családfő lettem. A család — feleségem, majd két lányunk, két fiunk — magánemberi mivoltomban „tartott össze" ... — És ezt a családi köteléket, amely tehát filmes működésedben oly kedvezően megerősített: esetleg nem éppen a filmszakma kezdte el fonogaini? . . . Szóval: jövendőbeliddel nem ezekben a berkekben találkoztál? — Nem, nem . . . Még ő is az én hadiszerencsémhez tartozik: ápolónőként dolgozott abban a Nyugatra evakuált kórházban, ahol az izületeimmel betegeskedtem. Bécsben ismerkedtünk meg, és a hadifogságom után, még 1946-ban összeházasodtunk ... A filmszakmához tehát nem volt köze, de az én filmjeimhez annál több lett. És nemcsak azzal, hogy a családi gondok jórészét viselte, hanem — ha úgy tetszik — szakmailag is ... Ö volt, és maradt máig az én házi könyvtárosom, dramaturgom, szerkesztőm, stilisztám ... — Akkor bizonyára az első bírálód is? — Ügy van. És észrevételei mindig javára válnak a forgatókönyv „egészségének" ... A témához összegyűjtött könyvek nagyobb részét kijegyzeteli a számomra. No és maga az irodalmi forgatókönyv is úgy cseperedik fel, hogy az én kérdéseimet, ötleteimet — ezek többnyire csak félszavak, töredékes mondatok, hiányosan odavetett skiccek — a feleségem teszi át, szerkeszti és stilizálja folyamatos, épkézláb szöveggé. De az önbizalmamat is, amely filmkészítés közben nem egyszer megrokkant már — ő segíti újra lábraállni. így volt ez az Örök megújulással is: a feleségem bíztatása nélkül aligha tudtam volna befejezni. — Szóval felnőtt, kiteljesedett életre „ápolja" a forgatókönyveidet. . . Ám ha visszatérünk az időrendhez, filmes pályádnak még „elsőszülöttje" sincs ... A sok apró reklámfilm után: hogyan következett az első „igazi"? — Már betéve tudhatod, hogy az engem előresegítő hatások listáján mindig van egy „fenntartott hely": a szerencse számára. . . Hát most is adódott e"v olyan eset, amikor ott a filmgyárban némi problémát okozott, vitát keltett egy téma kidolgozása. Történetesen épp egy tudományos témáé ... És szerencsére ismét akadt ott valaki, egy kolléga, akinek me139