Esztergom Évlapjai 1983
Nagyfalusi Tibor: „Őrök megújulás..." Beszélgetések Kollányi Ágostonnal — életútjáról, s a belé torkolló esztergomi ösvényekről
bet ad: írásokat, mik fiainknak is szólnak". Válaszcikked tanúsítja: te azok közé tartoztál, akiknek szóltak a Babits-művek, akik érezték magukon, pálya-indulásuk fölött az ő tekintetét. . . Lehet, hogy jártál is Babitsnál, ott, az előhegyi nyaralóban? — Igen. Egyszer volt alkalmam megfordulni a kúriájában is. Azt hiszem, teljesen elmosódott már a nevem ott, a híressé vált vendégfalon; de nagyon örültem, amikor a Műemléki Felügyelőségen kezembe adták egy régi fotóját, amelyiken még olvasható volt az aláírásom. A valóságban az esők, az időjárás már nagyon megfakította. — Erről a találkozásról részleteket is megőriztél az emlékezetedben? Kivel jártál ott? — Einczinger Ferenc lányával, Líviával... Ez a látogatás már Babits betegségének idejére esett: már igen nehezen s ezért nagyon keveset beszélt . .. így inkább a leírt, az éppen akkor és ott leírt szavainak látványa maradt meg bennem élesen. Különleges élményként őrzöm, hogy mintegy „tetten érhettem" alkotás közben: ránéztem az írógépre, benne papír, — s mellette egy görög szövegű könyv feküdt kinyitva. Illemtudásom nem engedte, hogy közelebbről belekukucskáljak: mi is az? Attól is megelégedettség töltött el, hogy szemtanúja lehettem: valamit éppen most fordít. .. — Lehetséges, hogy Szophoklész Oidipus Kolonoszban című drámája volt, mert ezen sokat dolgozott Esztergomban, s nyomdai korrektúráját az utolsó nyáron, közvetlenül a halála előtt végezte el. .. De térjünk be mégegyszer Einczingerék vonzó otthonába. Te mikor és hogyan jutottál be ebbe a körbe? — Még gimnazistaként, és a lehető legtermészetesebb módon: Lívia és barátnői meg magamkorú fiatalemberek együtt éltük az ifjúság szép napjait. Társaságunknak három-négy családi otthon volt a központja, s ezek egyike az Einczinger-ház. Itteni gyülekezéseink, időzéseink pedig a felnőttek irodalmi-művészeti körének „peremén" zajlottak . . . Tizenévesként, majd otthon vakációzó egyetemistaként az ő beszélgetéseiknek inkább csak külső — bár kíváncsi és fogékony — hallgatója, szemlélője lehettem . . . Gyakran láttam ott Babits feleségét, Török Sophie-t is, aztán Kárpáthy Aurélt, Rédey Tivadart, a Széchenyi Könyvtár hírlaptárának igazgatóját. . . Medgyaszay Vilmát, aki irodalmi esten is közreműködött, önálló műsorral is szerepelt a Fürdő Szállóban. .. Különösen nyaranta fordult meg sok ismert személyiség Einczingeréknél. — Rédeyék, aztán például Schöpflin Aladárék, Gellért Oszkár többször voltak Esztergom nyaraló-vendégei is, gondolom, nem utolsósorban Babitsék kedvéért. Egyébként a harmincas években a város un. átmenő idegenforgalma is jelentősen fellendült: főként a fürdő és az ásatások vonzottak sok látogatót. — Nos, a várhegyi feltárás ... ez adta nekem, esztergomi fiatalnak a szemtanúság másik nagy élményét. .. Korombéliek még emlékezhetnek arra, amikor fönt, a várnak azon a kiugró bástyáján, a ma látható királyi vár és kápolna fölött föld volt, gyep, ahol mi, gyerekek futkároztunk, 128