Esztergom Évlapjai 1983

Kaposi Endre: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság újjászervezése

KAPOSI ENDRE: AZ ESZTERGOMI BALASSA BÁLINT TÁRSASÁG ÚJJÁSZERVEZÉSE Az 1926-ban megalakult Esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaságnak a II. világháború után „nyoma veszett". Bár Nyergesi János munkásfestő tárlatát 1946-ban, a „Szabad Esztergom" hasábjain Einczinger Ferenc még a Balassa Társaság alelnökeként méltatja, a különböző társaságok 1946—47-ben lezajlott összeírásának dokumentumaiban a Balassa Társaság neve már nem szerepel. (Részletesebben ld. Bárdos István: Az esztergomi Balassa Bálint Társaság működése. 1926— 1946. = Esztergom Evlapjai 1981.). A Társaság újjáélesztésének gondolata az 1960-as években Martsa Alajos baráti körében vetődik fel először. Esztergom szellemi életének fokozódó aktivitását jelzi ezidőtájt a „Sigillum" Művészcsoport megalakulása, a Városi Fotóklub munkájának fellendülése, a helytörténeti kutatások előtérbe kerülése, a zenei élet megélénkülése stb. Az 1973-as milleniumi esztendő eseményei tovább erősítették ezt az aktivitást, így érthető, hogy a fent említett baráti kör 1974-ben ismét felvetette a Balassa Társaság újjászervezésének szükségességét. Áthidaló megoldásként a lVlarcus Aurelius Társaság elnevezés merült fel, és e társaság alapszabályzat-tervezete el is készült. 1974-ben a Városi Tanács Közművelődési Albizottsága felmérte a városban élő, tudományos munkát végző értelmiségiek helyzetét. Az összegező jelentésben az alábbiakat olvashatjuk: „A tudományos tevékenység koordinálása, a városban élő és dolgozó kutatók összefogása és tervszerű együttműködése érdekében javasoljuk egy városi tudományos egyesület létrehozását, melynek elsőrendű célja a város tudományos életének a magyar tudományos élet vérkeringésébe való bekapcsolása lenne, . . . E testület kiadványaként rendszeresen meg kellene jelentetni az 'Annales Strigonienses'-t, mint a város tudományos életének eredményeit összegező évkönyvet." (Az évkönyv első száma még a Városi Tanács kiadásában meg is jelent 1979-ben.) 1976-ban, á Városi Tanács Közművelődési Koncepciójának kimunkálásakor, újra felmerült a Balassa Társaság újjáalakulásának gondolata. A ..Dolgozók Lapja" hasábjain Nagyfalusi Tibor és Kaposi Endre megemlékezett a Balassa Bálint Társaság megalakulásának ötvenedik évfordulójáról. Ezt követően — már a Hazafias Népfront Városi Bizottságának közreműködésével — határozott törekvés bontakozott ki az újjáalakulás irányába. Most alternatívaként a Babits Mihály Kör szerepelt. A Balassa Bálint Társaság régi alapszabályának, valamint a Marcus Aurélius Társaság alapszabálytervezetének felhasználásával Bárdos István közművelődési felügyelő újabb alapszabálytervezetet készített. A tényleges szervezőmunka a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának 74 1977. X. 20. számú határozata alapján kezdődött meg... 114