Esztergom Évlapjai 1983
Zsalus-Zajovits Ferenc: A második Babits emlékkönyv sorsa, avagy egy igaz vállalkozás fiaskója
lékkönyveL nehezen tudom elképzelni. [. . . ] Szeretettel, igaz becsüléssel köszönt híved: Illés Endre" Hátra van még az intézmény, amely hivatalból gondozta volna a gyűjteményt, a feladat-kötelék kényszerítette ra, ha egyszer oda nyújtották be. . . Jólesz László a Magvető Könyvkiadó akkori főszerkesztőjének levele egyszerűen fogalmazza meg a választ és az abrándokat szétfoszlató reménységeket. Jólesz László levele: Dátum 1965. január 14. Géppel írt levél. Ikt. sz. 48/1965: „Dévényi Iván Ürnak. (Pontos lakcím, megszólítás nincs.) „Január 7-én kelt levelére válaszolva sajnalattal kell értesítenem, hogy kiadónk lektorai nem fogadták kedvezően a Babits emlékének szentelt kötetét. Véleményüket a mellékelten megküldött levélben foglalhatom össze. Ilyen körülmények között — jóllehet a közelgő évforduló valóban alkalom lehetne egy ilyen fajta megemlékezésre — nem vállalhatjuk a kötet közreadását s a kéziratot sajnálattal visszaküldjük. Őszinte tisztelettel (Bélyegző lenyomat.) Jólesz László Főszerkesztő. (Melléklet) A főszerkesztői levél mellékletéből csak annyit kell közreadnunk, amennyi a visszautasítás lényegét tartalmazó összefoglalás: „[...] Az emlékkönyv egészében nem éri el a Babits halála után nem sokkal megjelent első emlékkönyv színvonalát. Kevés újat közöl az olvasóval, a visszaemlékezések nem többek „hangulatnál", mintha mindenki tartózkodott volna „önmagának, emlékeinek mélyebb felkavarásától." (Itt nincs aláírás, hiszen a főszerkesztői levél utalt erre az összefoglalásra.) Különös. Végül is az aláírásokra vállalkozók három „imponáló" névsorával van dolgunk. Egyszer amit Dévényi Iván Féja Gézával közöl, másodszor, amelyet mi magunk állítottunk össze a Dévényihez levelet írók reprezentatív neveiből, s harmadszor az a névsor, amely abból áll össze, hogy a tanulmányok írói, anélkül, hogy itt leveleket küldtek volna vagy erről nekünk tudomásunk lenne, mégiscsak odaálltak a Babits emlékkönyv oszlopsorába, vagy ha nem éppen emlékkönyvi céllal, de a babitsi szellem kényszere adott kezükbe tollat vagy írógépet. Á hivatalos közlés, az intézmény válasza megcáfoltnak tűnik, ha szerzőit, (lásd Féja levél, a válaszolók itteni neveit) sorra vesszük, az emlékkönyveié szánt írások különböző fórumokon való közreadását, megjelenését. íme a dicsőség és hírnév vonulata Babits nyomában: Berda .József, Füst Milán, Gellért Oszkár, Kunszery Gyula, Pilinszky János, Remenyik Zsigmond, Révay József, Rónai György, Szilasi Vilmos, Tersánszky Józsi Jenő, Ungvári Tamás, Várkonyi Nándor, Vas István, Weöres Sándor. Vagy egy másik névsor más nevekből: Szilasi Vilmos, Fesz112