Esztergom Évlapjai 1981

Hegedűs Rajmund: Az esztergomi URÁNIA. 1823—1833.

A szalonköltészet érzelgős helyzetdalai mellett szinte üdítően hat a néDies hangvételű dalok egyszerű nyelve, magyaros ritmusa. Jellemző azonban, hogy a szerzők közül éppen a legjobbak álnéven jelentkeztek: L-né, F., K., L. Az ok jól ismert: a népies költészet megjelenése az irodalomban még sok ellenállásba ütközött. (L-né kilétét nem sikerült felfednem, F. Pázmándi Horváth Endre.

5

0 K. L. pedig Szeder Fábián írói álneve.) L-né Legény-baj c. verse (Uránia, 1830.) egy szegény legény gondját tárja elénk. Nincs pénze, így gazdagon kell nősülnie: Házasodnám én örömest, Vetettem is egyre már lest. Gazdag, csinos, szép és jó; De eljön-é? ez más szó! Így hát jaj, Megint baj. A bajtól csak úgy szabadulhat meg, ha egy gazdag, de öregedő özvegyet vesz el, annak halála után — már mint gazdag ember — kedvére nősülhet. Pázmándi Horváth Endre két bordala (Uránia, 1830.) ismerős népdalhangon szólal meg; az első dal refrénje ma is népszerű. Csak a szőlőgerezd leve hevíti az embert jó kedvre, ezért: Töltsd ide még; áldjon az ég, Legyen kedved vidám mindég, Ne hallgassunk szíreszóra, Száz esztendő csak egy óra. Héjhaj! igyunk rája, Ügy is elnyel a sír szája, Ott lesz zajos életünk Csöndes tanyája. Tartson Isten téged, minket, Tartsa meg szép vendéginket; Tartsa meg a magyarokat, De nem ám a cudarokat. Héjhaj! igyunk rája, Űgy is elnyel a sír szája, Ott lesz zajos életünk Csöndes tanyája. A másik bordal a borivás előnyét dicséri: a bortól az ember megifjodik, búja-gondja múlik tőle, a tél hidege is elviselhetőbb lesz. Ez a nyúlfark élet Bor nélkül mit érhet? Más világon is megbánnám, Ha itt bort nem innám. De nem is kémélem, Míg élek, remélem, Nem vernek vámat gégémre, Iszom hát kedvemre. 1926-