Esztergom Évlapjai 1981

Kun János: Esztergom városépítészeti problémái. A város-rekonstrukció időszerűsége

Műemléki jelentőségű terület: Valamely település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet (terek, utcák vonalvezetése és beépítettsége) történelmi kialakulását, fejlődését bizonyítja; továbbá olyan városrész, tér, utca, útszakasz, ahol a nagy számban előforduló műemlék, műemlék-jellegű és városképi jelentőségű építmények együttest, illetve jellegzetes városképet alkotnak. * Műemléki környezet: A műemlékek megjelenését, zavartalan érvényesülését biztosító építészeti és táji (tájképi) környezet. Városépítészeti jellegvédelem („milliővédelem"): Valamely településrész városépítészeti jellegét, történetiségét, mintegy „egyéniségét" meghatározó — rendszerint városszerkezeti és városképi együttesként jelentkező — elemek összességének védelme, a városépítészeti folytonosság biztosítása és az együttes élettartamának növelése céljából — a rehabilitáció, a konzerváció és a környezet színvonalas alakításának eszközeivel. Szigorú védelem: Ezt a védelmet tulajdonképpen maga a hivatalos műemléki besorolás is kötelezővé teszi, ám a gyakorlatban bizonytalanul érvényesül, mivel a körülhatárolás síkban és nem pedig térben értelmezett. Ehhez a gyakorlathoz képest a „szigorú védelem" tehát bővebb a területre vonatkoztatott védelemnél, mert az egész térbeli együttest környezetével, rálátásaival, városszerkezeti kapcsolataival együtt hivatott megóvni. Megóvó fejlesztés: Azokon a városi területeken szükséges, ahol mind a városszerkezet, mind a városkép indokolja a meglévő jelleg fenntartását. Ebben az értelemben elsősorban a beépítési jelleg megóvása — fenntartása — kívánatos; miinden új beépítés ehhez alkalmazkodva, pótló é.? kiegészítő karakterrel harmonikusan csatlakozzék a meglevőhöz. Városépítés: Átfogóan az egész építési tevékenységet jelenti, beleértve az ún. „spontán" folyamatot is. Városépítészet: A kifejező erejűvé nemesedett városépítési tevékenység, melyben a szorosan vett használati célszerűségi szempontokon túl az ember alkotó, kifejező, ábrázoló képessége is megmutatkozik. Ebben az értelemben a város nemcsak társadalmi-gazdasági szervezet, történelmi vagy földrajzi alakulat, mérnöki alkotások összessége, hanem építőművészeti alkotás is. 31