Esztergom Évlapjai 1981
Oláh Tibor: A Dunazug mezőgazdasági hasznosításának múltja, jelene és jövője (a természeti tényezők szempontjából)
1953 után, 1956-ban következett be a szövetkezeti mozgalom második nagy törése; majd a konszolidáció időszaka után, 1958 végétől új fejlődési szakasz kezdődött. Szövetkezetfejlesztési Bizottságok jöttek létre, és társadalmi üggyé vált a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Egy év múlva már a mezőgazdasági termőterület 75 %-án szocialista szektor gazdálkodott. Állatférőhelyek építésére 22 millió forint állami támogatást kaptak a térség szövetkezetei, de még így is komoly problémák adódtak a közös állatállomány elhelyezésében. A mezőgazdaság szocialista átszervezése 1960 végéig befejeződik. A szántóterület 86 %-a a szocialista szektor kezében összpontosul. (Napjainkban: 91,8 %) Viszonylag igen rövid időn belül sikerült a nehéz fizikai munka egy részét gépesíteni. Az aratás 70—75 %-át már géppel végezték. Az előrelépés főként a termelésbe belépő új beruházásoknak volt köszönhető. A 3004-es kormányhatározattal kihelyezve, számos szakember vitte előbbre a szövetkezetek megerősödését egy igen nehéz időszakban, amikor nemcsak elemi csapásokkal kellett megküzdeni (1963. évi aszály, száj- és körömfájási járvány, ár- és belvízkárok), hanem a krónikussá váló munkaerőhiánnyal is. Előtérbe került a műtrágyák és a növényvédőszerek alkalmazása. Mindezzel párhuzamosan javultak a parasztság élet- és munkakörülményei. A paraszti életforma átalakulásában lejátszódó történelmi fordulatot fejezte ki a nyugdíjrendszer bevezetése is. Meghatározóan érvényesült a gazdálkodás vállalati jellege, kezdetét vette az élelmiszergazdaság vertikális integrációja, életbe lépett az új gazdaságirányítási rendszer, s megszűnt a tervutasítás. Elöljáróban törölték a fedezetlen állóeszköz-hitelállományokat, majd a terménytermék árakat az értékarányhoz közelítették. Ez mintegy 8 %os bevételi többlethez juttatta az ágazatot. Megváltozott az állami irányítás rendszere és módszere. Megvalósult a szövetkezetek önállósága, létrejött a térség egyetlen Területi Szövetsége, mint az érdekképviselet szervezete. Végső soron kialakult a szövetkezeti demokrácia. Az évezredes földtulajdoni formákból újak születtek: a termelőszövetkezeti, valamint a személyi tulajdon. A megye „iermőterület-vagyonának" használati részarányai: — Állami szektor használatában 85 341 ha — Szövetkezeti szektor használatában 93 281 ha — Tanácsi szektor használatában 3 613 ha — Egyéni szektor használatában 16 121 ha _ — Tar tó s f öldhasználatban 4 ha Termőterület összesen 188198 360 ha
