Esztergom Évlapjai 1981

Kun János: Esztergom városépítészeti problémái. A város-rekonstrukció időszerűsége

Kun János: ESZTERGOM VÁROSÉPÍTÉSZETI PROBLÉMAI A város-rekonstrukció időszerűsége I. Bevezetés Az utóbbi évek városfejlesztési tevékenységének egyik legfontosabb, — egyben legtöbb gondot okozó témája a reorganizáció, a városrekonstrukció. A rekonstrukció végrehajtásának műszaki és gazdasági problémái mindenekelőtt a városok regionális szerepköréből adódnak: az oda irányítandó népgazdasági létesítményekkel, (főként az ipartelepítéssel), a regionális közintézmények elhelyezésével — és a mindezzel kapcsolatos közművesítéssel függenek össze. Esztergom településhálózatunkban „kisvárosi" helyet foglal el. A magyar városok közül számszerűen jellemezhető vonatkozások (népesség, növekedési ütem, iparosodottság, ellátási színvonal stb.) tekintetében nem emelkedik ki. Ezek az adottságai az urbanizációs közhely szemszögéből nézve nem kedvezőek. Saját erejéből való fejlődése — egyedül lélekszáma és ipara alapján — csupán mérsékelt lehet. Az „átlagos" (kis) város jelző azonban Esztergom esetében legfeljebb a számadatokra nézve helytálló, de egyébként éppen sajátosságait rejti el. Esztergom történelmi város, és ez nem csupán annyit jelent, hogy műemléki városmagja van, hanem azt is, hogy a magyar történelem, kultúra szintere és hordozója. így történelmi hátterével és kimagasló természeti adottságaival a bel- és külföldi idegenforgalom jelentős központjává fejleszthető. E különleges regionális szerepkör biztosítása révén pedig mód nyílhat a város és központja értékeinek megóvására, felhasználására, illetve megfelelő fejlesztésére. A jelenlegi — történeti és műemléki — városmag a központi funkciók és létesítmények csak egy részének befogadására alkalmas. A városközpont területének beépítése részben elavult. A központi intézmények a növekvő igényeknek már nem felelnek meg, az úthálózat, a várakozási lehetőségek szűkösek. A város és központjának rekonstrukciója tehát — mint városaink nagy részében — rendkívüli aktualitással bír. A megkezdett rekonstrukció lényegében szanálásos jellegű, de ugyanilyen halaszthatatlan a rehabilitációs jellegű rekonstrukció is, mert csak így lehet megakadályozni mind a műszaki, mind a használati értékben a rohamos romlást. Rövid tanulmányom célja: annak megállapítása, hogy hogyan kellene illetve lehetne a várost, különösen annak központját feladatára alkalmassá tenni, a változó igényekkel részben vagy egészben összehangolni, s hogyan lehet megvédeni értékeit. Mennyiben felelnek meg ennek az eddig készült tervek s a megkezdett rekonstrukció? Az ilyen városépítési — és építészeti feladat — meghatározást mindig a meglévő városszerkezet értékelésének szemszögéből kell vizsgálni, figyelembe véve a város kialakulásának történeti folyamatát, mai kiterjedését, 16