Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Szállási Árpád: Esztergomiak a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók összejövetelein, 1848 előtt

Harmadik előadása a botanikai szekcióban hangzott el, címe: Jegyzéke azon festőnövényeknek, mellyek Magyarországban, Slavoniában, Horvátországban és Erdélyben találtatnak. Idézi Dinglert, aki szerint a magyar vadsáfrány jobb mint a francia, alexandriai, vagy egyiptomi: ezért a német és francia selyemgyárosok szívesebben vásárolják. Rumy botanikai képzettsége és gyakorlati érzéke bámulatos. 52 olyan füvet és 32 olyan fát sorol fel szakszerűen, melyek festésre kiválóan alkalmasak. A következő esztendőben (1847) már hiába keressük Rumy nevét a KassaEperjesi-i nagygyűlésen, mivel április 5-én eltávozott az élők sorából. Megint Szinnyeit idézve: feleségére és öt gyermekére a könyvtárán kívül semmit sem hagyott. Beimel esztergomi nyomdász-könyvkereskedő szerint közel kétezer kötete volt, amelyek nagyrészt elkallódtak. A mellékelt címlapon az Ex_ bibliotheca Rumyana, továbbá a Debreceni Református Főiskolának a pecsétje azt bizonyítja, hogy az utóbbi helyre is került belőlük. 1848-ban a szabadságharc táborba szólította a vándorgyűl ás résztvevőit: az orvosokat a kötözőhelyre, a kémikusokat a puskapormalomba, de úgyszólván mindenki meglelte a neki és hazájának legjobban megfelelő helyet. Világos után 13 esztendőt kellett várni a nagygyűlések felélesztésére. Esztergom soha nem igényelte a rendezés jogát, ami a fővároshoz viszonyítva érthető, de például Egerhez mérve nem. Még egy — Rumy Károly Györgyhöz hasonlóan — aktív tagja volt a későbbi vándorgyűléseknek: Feichtinger Sándor főorvos. Az ő személye és szereplése is külön méltatást érdemel: azonban ez már nem a reformkorhoz, hanem a kiegyezés időszakához tartozik. IRODALOM: Szinnyei: Magyar írók élete és munkái. 11. kötet. Bp. 1906. dr. Chyzer Kornél: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűléseinek története 1840-től 1890-ig. Sátoraljaújhely, 1890. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók gyűlései. 1—7. köt. Bp. 1842—1847. Gombocz Endre: A magyar botanika története. Bp. 1936. 167-