Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Magyar György: Sportágak, egyletek kialakulása és elterjedése Esztergomban a dualizmus korában

Az évtizedek során kibontakozott és a megerősödés útjára lépett sportágak és egyletek további fejlődését meggátolták az I. világháború eseményei. Vezetők, versenyzők túlnyomó része bevonult katonának; ennek következtében az egyletek a háborús időkre működésüket beszüntették. Felszereléseik a kellő őrzés és gondoskodás hiánya miatt részben tönkrementek, részben elvesztek. 1917. tavaszán lassan beindult a sportélet Esztergomban is, elsősorban a labdarúgás jóvoltából. Az ETK labdarúgószakosztálya több mérkőzést játszott, melynek tiszta jövedelmét felajánlották a helyi gyalogezred rokkantjai számára. 1917 őszén az ETK csapata a pestvidéki bajnokságért játszott. A bajnokság lebonyolítása azonban nem volt zökkenőmentes. Több mérkőzés a vasúti közlekedés bizonytalansága miatt elmaradt. A háborús viszonyok az egyetlen működő esztergomi sportegylet kerületi bajnokságban való részvételét is lehetetlenné tették, és ezért a későbbiekben csupán néhány alkalmi mérkőzést rendeztek. Az egyesület jó ideig nagy áldozatok árán r idoskcdott híveinek vasárnapi szórakoztatásáról, s bár az általános drágulás miatt folyton anyagi nehézségekkel kellett küszködnie, 1918 őozéig békeáron adta belépőjegyeit. Ur :ebben az évben, augusztus 15-én rendezte az ETK elnöksége legnagyobb arányú hadijótékonysági sportünnepélyét, amivel megmozgatta a váró- társadalmát az árvák megsegítése érdekében: a labdarúgásnak, a portpártolás eszméjének pedig újabb érdeklődőket, híveket szerzett.

3

6 e.) Az intézményes testnevelés Megvalósítása az 1868-as népiskolai törvénynek, Németh Antal tanfelügyelőnek és néhány lelkes tanító tevékenységének köszönhető. A bevezetést megkönnyítette az a tény, hogy a testkultúra egyes megnyilvánulásai jelentős hagyománnyal rendelkeztek Esztergomban (deákmajálisok versenyei, futás, ugrás, úszás, korcsolya, torna stb.). A néhány „megszállott" tanító lelkesedése és ténykedése tiszteletre méltó volt, ha tartalmi-szakmai megoldásaik még szükségszerűen magukon viselték is az útkereséssel járó hibákat. Munkájukat befolyásolták a különböző érdekeltségek által meghatározott célok, melyekben nemzeti függetlenségi és katonai törekvések is kifejezésre jutottak. ÖSSZEFOGLALÁS A különböző egyletek tevékenységének általában meghatározóbb eleme volt a sokszor zárt jellegű társasági élet, mint — az inkábbb csak egyfajta sajátos szórakozásként alkalmazott — sportolás (teke, lövészet, evezés). A polgárok közül csak néhányan ismerték fel a sport- és játéktevékeny sé'testedző, egészségügyi jelentőségét; jórészük csak utánozni kívánta a főváros „úri" rétegének divatos szokásait. Budapest közelsége, kisugárzása azonban ezenkívül is jelentős hatással volt Esztergom testkultúrájára^. „ A helyi sport- és testkultúra ügyének szociális támogatása sok esetben akadozott. Ennek ellenére tényként rögzíthető, hogy az iskolai testnevelés 150-