Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Magyar György: Sportágak, egyletek kialakulása és elterjedése Esztergomban a dualizmus korában

neegylet vagyontárgyait és megmaradt tagjait. Az Esztergomi Turista Osz­tályon belül az Esztergomi Ének- és Zeneegylet jogutódjaként megalakult a Turista Dalárda is. Az alakuló gyűlésen megválasztották a vezetőséget. 29 A vezetőség elkészítette az út jelzések tervét, a kirándulási programtervet és beindították a rendszeres egy és kétnapos túrákat. Evvel a turizmus is — mint egyleti sportág — a fejlődés útjára lépett. A lövészet, torna, vívás, labdajátékok, vízisportok mellett a „velocipéde­zés" (a kerékpáros sportág) esztergomi „meghonosítására" is számos törek­véssel találkozunk. Az 1890-es évek derekán országos kerékpárláz ural­kodott. A „kerékpársport, melyre Budapesten már egyesület is alakult s nagyban űzetik, nálunk is kezd tért foglalni, de bíz a nagyon lassan megy. S Wellbach Zsigmond érdeme lesz, ha csakugyan végre meghonosul. Ö hozta ugyanis forgalomba nálunk ezt a csoda szerszámot, a diákgyerekek nagy mulatságára, akik kezdettől ott keveregtek vele a Széchenyi téren; s hol a gyerek van fölül, hol a kerékpár kerül a diákgyerek tetejébe. Hiába, ízlés dolga az is, s bár ez idő szerint már egypár fiatalember is kezd birkózni a kerékpározás nemes sportjával." 3 0 Nem csupán a kerék­pársport kezdeti körülményeiről tájékoztat, hanem az egyházi „főváros" polgárainak minden alkalmat kihasználó „zsidózásáról" is árulkodik az Esztergomi Közlöny (1888): „A velocipéd-sport, amint előre érintők is, városunkban nem lelt kedvező alapra. Elején az ifjúság érdekénél fogva nagyban kapták ugyan az eszmét, hanem ma már teljesen lelohadt a ne­mes lelkesedés, és mindössze is egy pár Zsidó gyerek szedi batyuba a lel­kesedés kopott rongyait. A múlt napokban is vagy hat zsidó tolt egy ve­locipédet arra föl a Duna mellett, amelyen remegve mint a nyárfalevél ült egy Schmühle, s fel-fel sóhaj ta: Shalikám, megveszem nekhed! ! Áj-Váp! . . És csakugyan hasra, a zsidó lelkesedés pedig, mely lendületet adott a velocipédnak — orra bukott. Mire lőn éktelen geseres, mert a ve­locipéd egész hosszában végig szalad a zsidó mártyron, aki faja hősi bátor­ságának esett így áldozatul." 3 1 A főváros közelsége és az a tény, hogy több alkalommal is budapesti ke­rékpárosok „lerándultak" Esztergomba, hatással volt az esztergomi kerék­pározás fejlődésére. 3 2 Az 1880-as évek végén az esztergomi kerékpározók legelismertebb alakja Müller Gyula vaskereskedő volt. A korabeli újságok számos távkerékpá­rozási teljesítményéről számoltak be. Az egyéni kezdeményezéseket 1898-ban egyleti tevékenységbe kapcsolták. Ez év március 19-én a Magyar Király szállodában a város és a megye kerékpárosai összejöttek, és elha­tározták a kerékpáros egyesület megalakítását. A szervező Nagy Antal reáliskolai tanár volt. Az előkészületek után, 1898. április 3-án kidolgozott alap- és menetszabályzatokat jóváhagyták. Meghatározták a ruházati fel­szerelést és az egyesület jelvényét is. Az alakuló közgyűlésen elhatározták, hogy a tagdíjakból először e?v kerékpárt vásárolnak. Egyesületi tag lej­tett „minden művelt és fedhetetlen jellemű férfi és nő" 3 3; amely kitétel megint csak a középrétegek táján jelöli meg a felvétel lehetőségének alsó határát. Az egyesület tagjai egyúttal a Magyar Kerékpáros Szövetség tag­jai is lettek. Az esztergomi kerékpáros-egyleti tevékenység önállóan az 1913-ban megalakult Esztergomi Kitartás Kerékpáros Kör működésében folytatódott.

Next

/
Thumbnails
Contents