Esztergom Évlapjai 1981

Dr. Magyar György: Sportágak, egyletek kialakulása és elterjedése Esztergomban a dualizmus korában

gazdasági és ideológiai érdekeinek is ellene mondott.^ Ilyen állapotok következtében Esztergom nem tudott bekapcsolódni a kapitalista gyáripar fejlődésébe. A feudális múltban gyökerező kézműipar kései fellendülése nem vált tartóssá, nem bírta a versenyt a fővárosi gyáriparral. Az 1870-es évek végén számos dokumentum és kiadvány a közélet és a politikai viták kiéleződéséről számol be. A törvényhatósági jogkörök szabályozásának kérdéseiben, a választási ütközetekben a különböző pártok egymással ellentétes állásfoglalást tanúsítottak. Rendkívül ádáz harc folyt Pór Antal kormánypártja és a Kollár Antal polgármester vezette ellenzéki szellemű párt, valamint a ,,Besze-párt" között. A pártok közötti elkeseredett harc kihatott a lövészegyleti életre is. „. . . A lövészegylet helyiségeit mindig azonosították a tulajdonossal. Ha X úr kormánypárti álláspontot foglalt a képviselőválasztáskor, az esetben az ellenzék egyénei a lövöldén bosszúlták meg magukat, olykép, hogy nemcsak nem jártak annak helyiségeibe hosszú időn át, sőt a tagok sorából is kiléptek és ez megfordítva is volt, ha X úr ellenzéki jelöltet támogatott, a kormánypártiak esküdtek össze a lövölde ellen. Ezen folytonos háborgás, hullámzás nagyon megapasztotta a tagok létszámát, annyira elkeserítette a lövöldében a társas élet, hogy azt mintegy a múlt évig valóságos élőhalottnak lehetett tekinteni."

5 A lövészegyleti tevékenység többszöri visszaeséséhez a politikai-gazdasági viszonyok mellett a magánérdekek, a kicsinyes személyes vonatkozású viták és összeütközések is jelentősen hozzájárultak. Az országos lövészeti események, a Vadász és Versenylap tudósításai viszont időnként újból felkeltették a lövészet iránti kezdeményezéseket. Az egylet élére megválasztották Palkovics Károly polgármestert és a választmányba a társadalmi élet számos előkelőségét.

6 Az egyesület felvirágoztatását az új főlövészmester, Palkovics Károly polgármesteri rangjánál fogva segítette. A Városházán, 1881. január 6-án megtartott Lövészegyleti Közgyűlésen a Borászati-egylettel való kapcsolat felvételét és az egyleti élet fellendítését határozták el. 1886. április 26-án új alakuló közgyűlést hívtak össze, és ezen megalakították az Esztergomi Lövészegyesületet.' A Lövészegyesület létrehozásával a hagyományos lövészet mellett a tekeés a biliárdversenyeket is beindították. A Duna és a Kis-Duna-ág telenként az esztergomi ifjúság szegényebbjét is, a mesterlegényeket, tanoncokat és a kisgyerekeket korcsolya és csúszkáló pályához juttatta. A szabó-, csizmadiainasok és a legények fatalpakkal, korcsolyával vagy anélkül csúszkáltak a jégen. E szenvedélyért többen életükkel fizettek, mert az olvadó vagy még nem elég szilárd jég hátáról beszakadtak és a jeges Dunában lelték halálukat. Kemény, hideg telek idején a Dunát közlekedési útként is használták. 1864-ben a Vadász és Versenylap Sport a jég hátán címmel az alábbiakat közli: „Korcsolyán Esztergomtól Kéméndre másfél órai utat tett a minap egy ifjú félóra alatt; e másfél órai utat egy és fél német mérföldnek számítva, egy angol mérföldre 4 perc 17 másodperc esik; mindenesetre szép eredmény, tekintve, hogy a legnagyobb sebességnek, melyet korcsolyás valaha kifejtett, Angliában Smost esetét tartják, ki Register elleni versenyében egy angol mérföldet 2 perc 29 másodperc alatt tett hátra."

8 139-