Esztergom Évlapjai 1979

Baják István: 60 éves a SZIM Esztergomi Marógépgyára

vatív, mint fejlődésre törekvő viszonyok között jelent meg Esztergomban a gépgyártás. A gyár alapításának körülményei Magyarországon az ipari fejlődés az általános tőkehiány és az Osztrák -Magyar Monarchia egyoldalú gazdaságpolitikája miatt lassú volt. A hazai ipar döntő mértékben a külföldi tőke érdekeinek függvénye maradt. Hiába volt nyilvánvaló, hogy az iparfejlesztés alapja a gépgyártás, az önálló hazai gépipar nehezen, a nyugati országokhoz képest jóval később alakult ki. A magyar szerszámgépgyártás kezdetének az 1872. évet tekintjük. Értékesek azok a törekvések és erőfeszítések, melyek a hazai gépgyártást igyekeztek megalapozni. Gyárunk története jó példa erre. Gazdasági, társadalmi és politikai szempontból döntő változást jelentett városunkban, hogy a korábban lényegében ipar nélküli Esztergomban a gépgyártást meghonosították. A gyárat 1919. szeptember 19-én Petz H. Lajos és Béla alapította. Petz H. Lajos ezt megelőzően hat évet

kAngliában töltött, ahol mérnöki diplomát szerzett és angol gyárakban praktizált. Külföldi tapasztalatait nemcsak műszaki, hanem kereskedelmi, gazdasági és üzemszervezési szempontból is rendszeresen alkalmazta. A gyár tevékenységének fő iránya az alapítás első évétől kezdve a gépgyártás, illetve a szerszámgépgyártás, mégis gyakori volt a piaci körülmények ingadozásától függően, különböző más termékek gyártása is. A tőkés viszonyok között ez általános volt, a piaci lehetőségekhez gyorsan és jól kellett alkalmazkodni. A cég alapítását követően Budapesten a IX. ker. Mester u. 34. sz. alatt műszaki irodát nyitottak. E mellett ugyancsak Budapesten lakatos üzemet béreltek, ahol 40 fővel dolgozak, és gyártották többi között a szabadalmazott Petz-féle univerzális satut és az egyszerű oszlopos fúrógépeket is. A Petz testvérek üzleti kapcsolatba kerültek az „Esztergomi Herczegprímási Uradalmak Jószágigazgatóságá"-val. Ennek felügyelete alá tartozott az esztergomi Uradalmi Vas és Fémöntöde, valamint Gépjavító üzem. Az itt gyártott vasöntvények és főleg fémöntvények értékesítésének képviseletét látta el a cég Budapesten. Mivel az egyházi uradalmak területe az új országhatár miatt 22900 holdról 4600 holdra csökkent, az üzem kihasználatlan maradt, kézenfekvő volt a bérbeadás útján történő hasznosítás. Ezt szoros feltételekkel Petz H. Lajos vállalta. 1922. augusztusában kelt dokumentumok szerint a tervezett évi produktum 30 vagon, azaz kb. 300 tonna öntvény, valamint az említett satuk és egyéb szerszámgépek gyártása. A tervezett árbevétel évi 25 millió korona, ami után a Jószágigazgatóság részesedése 2,5 millió korona. 92