Esztergom Évlapjai 1979

Dr. Csiffáry Nándor: A Tanácsköztársaság esztergomi eseményei

Ferenc 6 havi börtönt, Zelin Lajos 12 havi fogházat, Szabó István tanügyi megbízott 1 évi börtönbüntetést kaptak. (2. 173. o.) 1921. április 5-én kezdte meg Esztergomban a hírhedt Surgoth-féle ellenforradalmi rögtönítélő bíróság (Surgoth volt Korvin Ottó gyilkosa is!) a proletárdiktatúra helyi vezetőinek további felelősségre vonását. A tárgyalás során a következő „ítéletek" születtek: Halálra ítélték: Győri János forradalmi törvényszéki elnököt, Miklósi György és Bancsó László forradalmi törvényszéki tagokat. 15 évi fegyházra ítélték: Szentessy Sándort és dr. Kartaly Istvánt. 14 évi börtönt: Bártfai Géza, 6 évi börtönt: dr. Péter Imre, 5 évi börtönt: Zajácz János, dr. Perler Ferenc és Szabó István 3 évi börtönt: Csermák Gyula kapott. (2. 174. o. 1. 347—48. o.) Talán itt lezárhatjuk az elitélt helyi vezetők névsorát, nem említve a többi, hosszabb-rövidebb időre elítélt, bebörtönzött, internált és meghurcolt forradalmárok hosszú sorát. Az ellenforradalom azonban nem tudta teljesen kitölteni bosszúvágyát, mert a súlyos büntetésre ítéltek közül többet: dr. Kartaly Istvánt, Miklósi Györgyöt, Győri Jánost Szovjet-Oroszország a proletárinternacionalizmus szellemében eljárva, fogolycsere-akcióval hamarosan kiszabadított a börtönből. A Tanácsköztársaság 133 napja népünk történelmének legszebb, legdicsőbb lapjait idézi városunkban, Esztergomban is. 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság a társadalmi haladás élcsapatához tartozott, amely ugyan a túlerővel szemben hősies harcban alulmaradt, de nem volt hiábavaló. A 25 évig tartó ellenforradalmi időszak után Magyarország a szovjet hadsereg felszabadító harcának győzelme nyomán a Magyar Kommunista Párt vezetésével újra elindulhatott azon az úton, amely sokat szenvedett hazánkat, népünket a társadalmi haladás élvonalába, a szocialista országok sorába vezette. Felhasznált irodalom 1. Kovács Emil szerk.: „Az ember a napfénybe néz ..." Szöveggyűjtemény a Tanácsköztársaság 133 napjáról Komárom megyében. Tatabánya, 1968. 2. Osváth Andor szerk.: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene. Budapest-Sashalom, 1938. 3. Dr. Kovács György: A Komárom megyei dolgozók harca a proletárhatalomért (1918—1919). Budapest, 1967. 64