Esztergom Évlapjai 1979

Dr. Csiffáry Nándor: A Tanácsköztársaság esztergomi eseményei

átkelt vörösőrök előnyomulásához. A cseh csapatok nem tudták feltartóztatni a támadást, a hidat nem tudták felrobbantani, ugyanis a cseh oldalon nem volt aláaknázva. A veszélyessé váló helyzet következtében hamarosan Muzsla irányába vonultak vissza, de itt se tudtak sikeres ellenállást kifejteni. Június 1-én Párkányt a Dunán átkelt esztergomi csapatok foglalták vissza. A Párkány körül kialakított hídfő csapatai aztán bevárták és a további harcokra egyesültek a Duna balpartján, Szob felől előnyomuló 1. vörös dandár egységeivel. (4. 96—97. o.) Nem sokkal a párkányi katonai kudarc után, június 2-án Piccione olasz tábornok lemondott a burzsoá cseh hadsereg parancsnokságáról. (4. 97. o.) . A Vörös Hadsereg június 1-i hadseregparancsnoksági helyzetjelentése megemlíti: „Esztergomnál vörösőreink és határvédelmi zászlóaljunk a Dunán átkelt és Párkánynánát elfoglalta. A csehek északi irányba vonultak vissza." (4. 97. o.) A párkányi harcokban hősi halált halt vöröskatonákat Esztergomban június 3-án temették el hősöknek kijáró katonai tiszteletadással. Az Esztergomi Népszava név szerint emlékezett meg a fiatal hősökről, akik a legdrágábbat, életüket adták a szocialista hazáért. A következők vesztették életüket: Deutsch József, Dajcs László, Hajabáts László, Kovács István, Mészáros István, ifj. Nagy Antal, Németh Jenő, Perlusz János, Porga Aladár, Romanek Miklós, Rónai Gyula, Róth József, Schmidt Ferenc, Simonits Ferenc, Spóner Mihály, Schweizer Ferenc, Szabó Kálmán. (4. 97. o.) A párkányi harcok záróeseményeként került sor 1919. június 6-án az esztergomi Forradalmi Törvényszék párkányi tárgyalására. Ekkor mondtak ítéletet Horváth Józsefné párkányi lakos felett, aki saját beismerése szerint is május 30-án elárulta a cseh katonáknak a sebesült vöröskatonák rejtekhelyét, ezzel ő is részese lett meggyilkolásuknak. A bíróság halálra ítélte Horváth Józsefnét, de a fellebbezés során a halálos ítéletet 5 évi kényszermunkára változtatták. (1. 288, o. és 1. 353. o.) Az Esztergomi Népszava 1919. június 7-i száma hivatalos forrásra támaszkodva ismertette a Vörös Hadsereg hadizsákmányát: „... Párkányban 6 olasz géppuskát, 800 acél sisakot, 600 gázálarcot, 1 golyószóróágyút, 15 öszvért és sok egyéb hadianyagot zsákmányoltunk, s mindezek sértetlen állapotban kerültek kezeink közé. (1. 284. o.) f) Az ellenförradalomi terror Esztergomban Közismert tény, hogy Esztergomban és környékén a Tanácsköztársaság 133 napja alatt súlyosabb atrocitásokra, véres megtorlásokra nem került sor. Ennek ellenére 1919 augusztusában az antant segítségével újra hatalomra jutott reakció bosszúért lihegett. Mindazokkal szemben véres megtorlást akart, akik a „szent magántulajdonra" kezet merészeltek emelni. Az újra megjelent reakciós hivatalos megyei lap az Eszter62