Esztergom Évlapjai 1979

Dr. Csiffáry Nándor: A Tanácsköztársaság esztergomi eseményei

visszafoglalták. A Hadseregparancsnokság az esztergomi Direktóriumnak kifogásolta, hogy Párkánynána elfoglalását önkényesen hajtotta végre." Az ügy miatt Stromfeld Aurél vezérkari főnök eljárás indítását vélte szükségesnek, mert az akciót súlyos fegyelmezetlenségnek tartotta. (4. 94. o.) A május 30-i párkányi katonai akció sikertelensége ellenére is kapcsolódik a Vörös Hadsereg északi hadjáratához. A helyi katonai kezdeményezéshez valóban hiányzott a hadseregparancsnokság engedélye, de mégis kiemelkedő jelentősége volt. Dezsényi Miklós ismert hadtörténész a párkányi akcióval kapcsolatosan két fontos tényezőre mutat rá: 1. Nem elszigetelt, anarchisztikus akció, mert az időpont — május 30-a — megválasztása szorosan kapcsolódik a Vörös Hadsereg általános támadásának kezdetéhez. Sikertelensége ellenére is objektíve biztosította a támadó felsőbb egységek balszárnyát; 2. Végrehajtása vezetési és harcászati szempontból helyes volt. Ez magyarázza, hogy kudarc ellenére viszonylag kevés veszteséggel járt. (4. 88. o.) Stromfeld Aurél felháborodása azonban teljesen érthető, mert az indokolatlan kockázatvállalás kedvezőtlen körülmények között káros hatással lehetett volna az egész északi hadjáratra. A történtek után a hadseregparancsnokság számolt Esztergomnál a cseh csapatok ellentámadásának lehetőségével, ezért ide összpontosította május 31-én a dunai flotilla jelentős részét. (4. 96. o.) Május 30-án a^ esti órákban ágyúpárbaj kezdődött a párkányi cseh és az esztergomi vörös tüzérség között. Az ágyúzás kisebb-nagyobb szünetekkel május 31-én reggel öt óráig tartott. Kb. 200 tüzérségi lövedék érte a várost, de nagyobb anyagi károk nem keletkeztek. A belövések során mindössze egy személy vesztette életét. A cseh tüzérséget május 31-én a „Szamos" vörös monitor hallgattatta el jól irányzott lövéseivel. A párkányi templomtoronyban felállított cseh géppuskát pedig az esztergomi hídfőállás géppuskái némították el. (4. 95—96. o.) A hadseregparancsnokság hadműveleti naplója az esztergomi harci helyzetről a következőket rögzítette: „Tekintettel a párkányi eseményekre (az átkelés meghiúsulására) az egész hajóraj, kivéve a déli demarkációs vonalon álló egységeket, Esztergomba irányítandók az 1. dandár rendelkezésére." (4. 96. o.) Június 1-én délelőtt bontakozott ki a Vörös Hadsereg tervszerűen előkészített támadása Párkány birtokba vételére. Az akció két irányból indult. A támadás fő erejét az esztergomi hídfőből kiinduló alakulatok képezték. A már néhány napja Esztergomban állomásozó Bandi-féle budapesti vörösőr-egység a Duna-hídon előnyomulva megtámadta a Párkányba összevont és állásban levő cseh csapatokat. Szob felől pedig egy vörös páncélvonat futott be a párkánynánai vasútállomásra. A páncélvonat hatásos támogatást adott a Duna-hídon 61