Esztergom Évlapjai 1979

Dr. Csiffáry Nándor: A Tanácsköztársaság esztergomi eseményei

dőlni, hogy visszafelé is van út, csak egy út van számunkra, a proletárdiktatúrán keresztül." (1. 51—58. o.) Kun Béla forradalmi elszántságú beszédét a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. Hasonló érdeklődéssel hallgatták a népgyűlés következő szónokát, Lengyel Gyula pénzügyi népbiztost is, aki beszédének középpontjába a Tanácsköztársaság egyik fő nehézségét az inflációt, a pénz elértéktelenedését és ennek okait állította, azt a meggyőződést fejtegette, hogy a bajok gyökere nem a pénz rossz voltában keresendő, hanem a termelés elmaradásában. A legközvetlenebb feladatot így fogalmazta meg: „Legyünk bizalommal a pénz iránt, ne várjunk semmit a külföldtől, hanem dolgozzunk komolyan." (1. 49—51. o.) c) Gazdasági és szociális intézkedések A szocialista gazdasági rendszer helyi irányításának megszervezése komoly feladatot jelentett Esztergom proletárvezetői számára. A megoldásra váró problémák bonyolultságára jellemző, 1919 júniusában az esztergomi direktórium a súlyos aprópénzhiány enyhítésére — természetesen csak a megye és város közigazgatási területére kiterjedő hatállyal — egy- és kétkoronás címletű helyi szükségbankjegyek — „pénzutalványok" — forgalomba hozatalára kényszerült. A ,,Szokob-pénz-nek nevezett szükségpénzt az esztergomi egykori Hunnia könyvnyomdában állították elő. Körültekintő módon arról is gondoskodtak, hogy a pénzkibocsátás ne vezessen inflációra. (1. 160—161. o.) Az üzemek termelési irányítására Ipari Kerületi Termelési Tanácsot hívtak életre 1919 májusában, majd június 23-án Helyi Ipari Termelési Tanács alakult. Ekkor kaptak megbízást feladatuk ellátására a szocializált üzemek termelési biztosai és az üzemek ellenőrző munkástanácsainak elnökei is. (1. 128. és 130. o.) A direktórium figyelme kiterjedt a termelésben nélkülözhetetlen épitőés műszaki anyagok felkutatására és lefoglalására is. Az ipari munkásság helyzetének javítására fontos intézkedések születtek. 1918. januári szinthez viszonyítva 30—100 %-kal emelték a munkabéreket. Jelentősen növekedtek az un. „borítékon kívüli" szociális juttatások is. 1919 májusában a direktórium rendeletileg szabályozta a megye és a város területére hatályosan a mezőgazdasági munkások pénz- és természetbeni juttatásait. Szabályozták az aratás és a cséplés idejére a mezőgazdasági munkások munkaidejét és munkabérét is. (1. 151—154. o.) A városi szocializáló bizottság többszáz esztergomi munkáscsaládot juttatott egészséges lakáshoz a köztulajdonba vett egyházi épületekben és a gazdagok tágas lakóházaiban. Súlyos és terhes örökséget jelentett a város akadozó közellátásának központilag történő biztosítása. A megye északi részének — a párkányi járásnak cseh megszállása nehéz helyzetet teremtett a közellátásban. A direktórium elrendelte a meglevő készletek felmérését. Minden családfőnek bejelentést kellett tennie meglevő élelmiszerkészleteiről, a tény56