Esztergom Évlapjai 1979

Dr. Csiffáry Nándor: A Tanácsköztársaság esztergomi eseményei

Dr. Csiffáry Nándor: A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ESZTERGOMI ESEMÉNYEIRŐL a) Közigazgatási intézkedések A Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21-i létrejöttének híre még aznap eljutott Esztergomba is. Másnap pedig a város szociáldemokrata párttitkára is megkapta a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Központi Vezetőségének történelmi jelentőségű táviratát, amely tájékoztatást adott a Tanácsköztársaság megalakulásáról és körvonalazta a legsürgetőbb feladatokat. A távirat felhívta a figyelmet: „...Fosztogatók ellen a legszigorúbb eljárás indítandó. Gyárakban és földeken, bányákban és vasútakon teljes erővel tovább dolgozni. Szocializálás és földbirtokreform kérdésében az új kormány a legközelebbi napokban intézkedik. Addig önkényes eljárás minden erővel megakadályozandó. Mindenki tartozik a szocialista kormány rendeleteit a legnagyobb pontossággal végrehajtani. Az ellenszegülőkkel szemben a helyi munkástanács a legkíméletlenebbül járjon el. A rend fenntartásáról a munkástanács gondoskodjék." (1. 13. o.) Az esztergomi munkástanács létezéséről már február elejétől az Esztergomi Népszava is megemlékezik, de vezető szerephez csak a Tanácsköztársaság kikiáltása után jutott, amikor átvette a hatalmat Esztergomban. Március 22-én alakult meg a munkástanács végrehajtó bizottsága — a direktórium. A direktórium tagjai: dr. Mailáth Ferenc főispán-kormánybiztos, ifj. Ottlik Ferenc, dr. Szentgyörgyi Pál, Sziklai Béla, Szokob János (elnök) haladéktalanul hozzákezdtek a tanácskormány rendelkezéseinek helyi végrehajtásához. A direktórium kiáltványban fordult Esztergom megye és város lakosságához. Bejelentette a Tanácsköztársaság megalakulását, a közhatalom átvételét a megye és a város felett. Azonnali hatállyal szesztilalmat és éjszakai kijárási tilalmat rendelt el. Halálbüntetést helyezett kilátásba a rablás, fosztogatás és ellenforradalmi szervezkedés megelőzésére, megakadályozására. Felszólította a munkanélküli szervezett munkásokat, hogy jelentkezzenek a Vörös Hadseregbe, továbbá kötelezett minden szervezett munkást a népőrségbe való jelentkezésre. (1. 14—15. o. 2. 163. o.) Az Esztergomi Népszava 1918. november 6-tól mint szociáldemokrata politikai napilap jelentős szerepet töltött be a lakosság tájékoztatásában, 1919. május 1-től az esztergomi munkás- és katonatanács hivatalos közlönye — március 25-i számában közölte, hogy megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyesülésével a Magyarországi Szocialista Párt: „Nincs, nem lehet ma más párt Magyarországon többé!" A továbbiakban hitet tesz a proletárdiktatúra mellett, mert ez biztosítja, ezzel lehet megszerezni „... mindnyájunk megélhetésének alapfeltételeit." „Nehéz az út odáig, hol" „munkában s jólétben élünk", „addig sok kemény kitartásra van szükség, sok küzdelem vár reánk, de a célt el kell érnünk mindenáron." (1. 15—16. o.) 52