Esztergom Évlapjai 1979

Pifkó Péter — Zachar Anna: Egy eltűnt színlap nyomában

akik hatalmas alkotóképességeikkel fél évszázadon át bolyongó színészetünket az első állandó magyar színház révébe vezették."

1

6 A társulat előadásairól megmaradt egyetlen színlapon „A háládatosság öröm innep-napja" című művet hirdették. Ez azonos Hirschfeld Tündérkastély Magyarországon című darabjával.

1

7 Vörösmarty Mihály silány kis műnek tartotta, de jó szerepek miatt hosszabb jövőt jósolt neki. 1

8 Valóban jó ideig kedvelt darabja volt a színtársulatoknak. A Nemzeti Színházban is több ízben játszották 1922-ig.

1

9 Sikerét részben annak köszönhette, hogy eredeti magyar darabok híján magyarították, azaz a hazai nézők igényeinek megfelelően átdolgozták. Láng Ádám, a fordító jól ismerte a közönséget és a vándortársulatok adottságait. Így kevés szereplővel, fordulatos, vidám darabot állított színpadra. A szereplők között ott találjuk a kedélyes és nagylelkű atyát, Vámházy grófot, aki házassági terveket forgat a fejében, s közben megmentőjének megjelenéséről ábrándozik. A társulat két fiatal színésznője játszotta a gyámleányok csekélyebb szerepét. A legnagyobb lehetőséget az énekesnő kapta, aki Marcsa szerepében kedves magyar népdalokkal ragadta meg a közönség figyelmét, ahogy ezt a Nemzetiben Déryné, Esztergomban Fügedi Zsuzsanna tette. Farkast, az obsitos katonát, a gróf titokzatos megmentőjét városunkban Nagy Pista játszotta. Hálás figurájával Szerdahelyi is sok sikert aratott a Nemzeti Színházban. A szerelmesek természetesen egymásra találtak, s a gróf is leróhatta háláját. Így a tündérkastélynak képzelt Vámházy kastélyban mindenki boldogan ünnepelhetett.

2

0 Fülöpék bemutatkozása sikeres volt, hiszen az ünnepi előadás után még egy hónapig szórakoztatták a város lakóit. ,,A színészeknek egyébiránt nem rossz dolguk volt Esztergomban; az előadásokat dacára a farsangi időnek, mindig nagy közönség látogatta, melynek leginkább Fülöpné éneke és Anikónak játéka tetszett."

2

1 — emlékezik vissza Frankenburg. Szívesen jártak a színielőadásokra a reformeszmékért lelkesedő, a magyar nyelv ügyét pártoló polgárok. A helybeli mesteremberek nemcsak házaikban látták szívesen a színészeket, de az előadásokon is lelkesen tapsoltak nekik. A diákok is gyakran ellátogattak a színházba, hódolva a fiatal színésznők szépségének, kellemes játékának s a magyar szó ügyének. Fülöpék egy hónapi műsorát nem ismerjük. Komáromi szereplésükről is egy színlap maradt meg. Furcsa véletlen folytán ez is a Tündérkastélyt hirdeti.

2

2 Feltételezhetjük azonban, hogy műsorukban sok énekes színmű és véres tragédia szerepelt, hisz ezeket kedvelte leginkább a közönség. Töretlen érdeklődésüknek bizonyítéka néhány levéltárban őrzött irat. Minden színtársulatnak kellett rendezni egy előadást a szegények javára. Ennek jövedelme a társulat költségeit leszámítva a szegények házát illette. Fülöpék február 4-én tartott előadásuk jövedelmét adták erre a célra. Beimel József nyomdájában, amely a mai Kis Pipa Étterem helyén működött, készült az a 350 színlap, amit a társulat cédulaosztója széthordott. A színlaposztó nem fáradt hiába, mert a jótékony célra rendezett előadáson 41 forint 18 krajcár gyűlt össze.

2;

! A színészet e korai szakaszá4- Esztergom Évlapjai 49