Esztergom Évlapjai 1979

Pifkó Péter — Zachar Anna: Egy eltűnt színlap nyomában

akik hatalmas alkotóképességeikkel fél évszázadon át bolyongó színésze­tünket az első állandó magyar színház révébe vezették." 1 6 A társulat előadásairól megmaradt egyetlen színlapon „A háládatos­ság öröm innep-napja" című művet hirdették. Ez azonos Hirschfeld Tün­dérkastély Magyarországon című darabjával. 1 7 Vörösmarty Mihály silány kis műnek tartotta, de jó szerepek miatt hosszabb jövőt jósolt neki. 1 8 Va­lóban jó ideig kedvelt darabja volt a színtársulatoknak. A Nemzeti Szín­házban is több ízben játszották 1922-ig. 1 9 Sikerét részben annak köszön­hette, hogy eredeti magyar darabok híján magyarították, azaz a hazai né­zők igényeinek megfelelően átdolgozták. Láng Ádám, a fordító jól ismerte a közönséget és a vándortársulatok adottságait. Így kevés szereplővel, for­dulatos, vidám darabot állított színpadra. A szereplők között ott találjuk a kedélyes és nagylelkű atyát, Vámházy grófot, aki házassági terveket forgat a fejében, s közben megmentőjének megjelenéséről ábrándozik. A társulat két fiatal színésznője játszotta a gyámleányok csekélyebb sze­repét. A legnagyobb lehetőséget az énekesnő kapta, aki Marcsa szerepé­ben kedves magyar népdalokkal ragadta meg a közönség figyelmét, ahogy ezt a Nemzetiben Déryné, Esztergomban Fügedi Zsuzsanna tette. Farkast, az obsitos katonát, a gróf titokzatos megmentőjét városunk­ban Nagy Pista játszotta. Hálás figurájával Szerdahelyi is sok sikert aratott a Nemzeti Színházban. A szerelmesek természetesen egymásra ta­láltak, s a gróf is leróhatta háláját. Így a tündérkastélynak képzelt Vámházy kastélyban mindenki boldogan ünnepelhetett. 2 0 Fülöpék bemutatkozása sikeres volt, hiszen az ünnepi előadás után még egy hónapig szórakoztatták a város lakóit. ,,A színészeknek egyéb­iránt nem rossz dolguk volt Esztergomban; az előadásokat dacára a farsan­gi időnek, mindig nagy közönség látogatta, melynek leginkább Fülöpné éneke és Anikónak játéka tetszett." 2 1 — emlékezik vissza Frankenburg. Szívesen jártak a színielőadásokra a reformeszmékért lelkesedő, a magyar nyelv ügyét pártoló polgárok. A helybeli mesteremberek nemcsak házaik­ban látták szívesen a színészeket, de az előadásokon is lelkesen tapsoltak nekik. A diákok is gyakran ellátogattak a színházba, hódolva a fiatal szí­nésznők szépségének, kellemes játékának s a magyar szó ügyének. Fülöpék egy hónapi műsorát nem ismerjük. Komáromi szereplésükről is egy színlap maradt meg. Furcsa véletlen folytán ez is a Tündérkastélyt hirdeti. 2 2 Feltételezhetjük azonban, hogy műsorukban sok énekes színmű és véres tragédia szerepelt, hisz ezeket kedvelte leginkább a közönség. Töretlen érdeklődésüknek bizonyítéka néhány levéltárban őrzött irat. Minden színtársulatnak kellett rendezni egy előadást a szegények ja­vára. Ennek jövedelme a társulat költségeit leszámítva a szegények házát illette. Fülöpék február 4-én tartott előadásuk jövedelmét adták erre a célra. Beimel József nyomdájában, amely a mai Kis Pipa Étterem helyén működött, készült az a 350 színlap, amit a társulat cédulaosztója széthor­dott. A színlaposztó nem fáradt hiába, mert a jótékony célra rendezett előadáson 41 forint 18 krajcár gyűlt össze. 2; ! A színészet e korai szakaszá­4- Esztergom Évlapjai 49

Next

/
Thumbnails
Contents