Esztergom Évlapjai 1979

Pifkó Péter — Zachar Anna: Egy eltűnt színlap nyomában

első hetében érkezett meg Esztergomba. A Magyar Király vendégfogadóban helyezkedtek el, amely ideiglenes színházul is szolgált.

7 A vendégfogadó a Buda utcán állt, tulajdonosa Bleszl Albert volt. 1814 nyarán készült el a díszes épület, amelynek nagytermében kezdetben táncmulatságokat tartottak.

8 Adataink szerint elsőként 1829-ben Fülöp János színtársulata játszott itt. Frankenburg naplójából az is kiderül, hogy ő nem a vendégfogadóban lakott, hanem egy „becsületes tímármesternél voltam szállásolva, kinek felesége életre való víg menyecske volt, keresztül nézte az embert szép fekete szemeivel s kedvemért sok édes falatot rakott az asztalra."

0 Nyomába eredtünk Frankenburg közlésének s találtunk olyan tímármestert, aki a játszóhely közelében nagyobb házzal bírt, s gyakran adott szállást az átutazó vendégeknek. Staudner Jakab a későbbi kaszárnya területén lévő házban élt.

1

0 Jó okunk van feltételezni, hogy Staudner volt szerzőnk házigazdája, hisz ő volt a Magyar Királyhoz legközelebb lakó tímármester. A Buda utca (ma Kossuth Lajos utca) kövezett volt, s a közbiztonsága is jó, tehát a fiatal Frankenburg könnyen haza juthatott az előadások vagy az éjszakába nyúló szórakozások után. Hogy a társulat többi tagját megismerjük, forduljunk ismét Szinnyeihez, aki Abday Sándor színigazgatótól kapta adatait. Szerinte Fülöp János igazgató rossz színész volt, főleg a hangja nem felelt meg a közönség ízlésének. Direktornak, szervezőnek azonban megfelelt. A társulatok mégis szívesen látták őt, mert felesége Fügedi Zsuzsanna jó színésznőként, s elsősorban énekesnőként volt ismert. Szünetekben füttyművészetével is megnyerte a közönséget.

1

1 Pozsgai János, aki korábban Kilényi Dávid színtársulatában is működött egyike azoknak a színészeknek, kik éveken át tolták Thália szekerét.

1

2 Csigó Lajos előkelő származású volt, s Sopronban iskolatársa a jeles humoristának. Jó tehetséggel bírt a színészet mellett a kortina festésében és a hegedűlésben egyaránt. Ez különösen jelentős ilyen szerény anyagi erővel bíró társulatnál, amelyik zenekart fizetni nem tudván Csigó hegedűjátékával és Frankenburg gitárkíséretével igyekezett pótolni azt. Csigó további életútjáról itt csak annyit mondunk el, hogy mint oly sok színésztársa, ő is fiatalon fejezte be életét.

1

3 Ebben az időben volt Fülöp társulatának tagja a kalandos életű vígjátéki színész Nagy István, akit mindenki csak Nagy Pista néven ismert. Túlzásairól vált híressé, habár kritikusai szerint kiváló tehetséggel rendelkezett, de a mindenáron való nevettetésről nem tudott lemondani. Több jeles írót is megihletett. Szerepel a kor szinte minden emlékiratában. Jókai is ír róla, sőt Vas Gereben egész novellafüzért szerkesztett a legendás Nagy Pista kalandjaiból.

1'' Nem szóltunk még bővebben Hivatal Anikóról, aki ekkor fiatal lányok szerepeit játszotta. Hosszabb vidéki vándorlás után 1834-ben férjével, Lendvay Mártonnal Budára szerződött. Itt Kántorné a mestere, s ő jó tanítványnak bizonyult. 1837-ben a Pesti Magyar Színház tagja lett, ahol kivált naíva és szende szerepekben aratott sikert. Az egyik legkitűnőbb színésznőnek tartották még az oly szigorú kritikusok is, mint Vörösmarty és Bajza. Petőfi, Vörösmarty és Garay versben magasztalták 47