Esztergom Évlapjai 1979

Dr. Horváth István: Az esztergomi Porta Speciosa újabb töredéke

Amikor Barkóczy Ferenc érsek 1761-ben visszakapta az 1530-tól királyi kézbe vett várat, és új székesegyház építését kezdte tervezni, eredetileg a középkori templom legjelentősebb maradványainak (Bakócz kápolna, Porta Speciosa) megőrzésére gondolt. Az első tervek ragaszkodtak az erődítmények által meghatározott terepviszonyokhoz. Mikor azonban 1763ban Mária Terézia visszavonta a vár bontási tilalmát, új tervek születtek.

11

3 A Bakócz Kápolna megőrzését továbbra is fontosnak tartották, s talán ez lett volna a sorsa az „Ékes Kapu"-nak is. 1764. május 2-án azonban az előcsarnok DNy-i sarkán álló minaret összedőlt, és összezúzta a díszes kaput.

11

4 A megrongálódott kaput aztán szétbontották, és maradványait széthordták, úgy, hogy Máthes Jánosnak 1820 táján már csak néhány töredéket sikerült összegyűjtenie a várból és városból.

11

5 A töredékeket, valamint az ezek, és Széles leírásai alapján készített több hibát tartalmazó rekonstrukcióját 1827-ben le is közölte.

11

6 A Porta Speciosa legfontosabb forrásai a XVIII. században, még a kapu fennállása idején keletkeztek: 1. rajzokkal is illusztrált, legrészletesebb leírását (a rajta volt feliratok betűhív másolataival) Széles György készítette el,

11

7 aki 1758-tól 1773ig a várban lakott, és a Bakócz kápolna lelkésze, majd a vár plébánosa volt.

11

8 2. Ismeretlen festő színes olajfestménye a Porta Speciosáról, amelyet Klimo György pécsi püspök esztergomi kanonok korában (1741—1751)

11

9 készíttetett (3. kép). A fentiek szerint a Porta Speciosa hármas osztású kapu volt, melynek két külső, alacsonyabb (vak) ívezetében szentek képei voltak, középső, magasabb ívezete alatt nyílott a lépcsős béleletű kapu. A kaput négy pár vörös márvány falhasáb és négy pár fehér márvány oszlop tagolta. Ilyen oszlopok voltak a mellékfülkék oldalán is, míg a homlokzat síkjában futó külső ívezeteket egy-egy vörös márvány oszlop tartotta, melyek a kapu két oldalán fekvő vörös márvány oroszlánokon, ill. a vakfülkék szélén térdelő fehér márvány ember-alakok hátára támaszkodtak. — A kapu díszét színes márványból készített képek adták: a mellékfülkékben próféták, — jobb oldalt, fentről lefelé: Dániel, Zakariás és Izaiás, bal oldalt Keresztelő Szt. János és Ezekiel volt látható, az alsó kép elpusztult (itt talán Jeremiás állhatott).

12

0 A kapufél jobb oldalán: Szt. Péter, Szt. János és Szt. Adalbert, baloldalt, Szt. Pál, Szt. Máté és Szt. Miklós, a szemöldökgerenda alsó részén angyalok helyezkedtek el. A szemöldökgerenda felső részén a két építtető: III. Béla király (1172—1196) a vár, Jób érsek (1185—1203) a bazilika képe mellett térdelt. A timpanonban Szűz Mária trónolt a gyermek Jézussal, mellette kerubok, jobbján Szt. Adalbert, balján Szt. István király (a kezében tartott mondat-szalag értelmében a Szűz oltalmába ajánlotta az országot). Két szélén egy-egy egyházi férfi és egy-egy fa állt. A középső ívezet felett, a fehér és vörös márványból kirakott homlokzati falfelületen kétoldalt egy-egy kiterjesztett szárnyú sas alakja volt még látható. 19